Magyar szentet ábrázol a New York-i szobor
A New York-i Morgan Könyvtár és Múzeum középkori kéziratgyűjteményével vált világhíressé. A keleti szárnyban, a freskókkal díszített boltívek alatt egy különlegesen szép könyvtártermébe léphet be a látogató. A kódexek sora előtt egy kecses női alakot formáló szobor vonja magára a figyelmet.
A nőalak jellegzetes, fehér középkori fejfedőt visel, kezében könyv. Aranyszínű, hosszú ujjú köntöse lazán omlik a földre, alatta ékes arany ruha, mely finoman követi testének vonalait. Köntösének szegélyén a "S. Elisabet" név olvasható, ujjára pedig az "IHSC" (Ihesus Christus) monogramot festették.
Két évvel ezelőtt jártam a Morgan Múzeumban, és amint megpillantottam a szobrot, már távolabbról az a benyomásom támadt, hogy az elegáns, művészien megformált alak Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja. A szobron látható „S. Elisabet” -felirat megerősítette vélekedésem. Ám a múzeumi tábla, csalódásomra, más információval szolgált. Azt olvashattam rajta, hogy a 16. század elején készült, Dél-Németországból származó gótikus alkotást korábban Magyarországi Szent Erzsébet ábrázolásának tartották, ez azonban valószínűleg tévedés volt. A magyar szentet ugyanis rózsákkal szokták megjeleníteni, a kiállított női alak pedig egy könyvet tart a kezében. Ezért – a múzeum közlése szerint - valószínűbb, hogy itt Schönaui Szent Erzsébet látható…
Kétkedve vettem tudomásul a fenti magyarázatot, és azóta is foglalkoztat a kérdés: kit ábrázol a New York-i szobor? Elképzelhető, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát tévesen másnak tulajdonítják? Az alábbiakban összefoglalom kutatásaim eredményét.
Aranyszínű ruha és könyv
Schönaui Erzsébet (1129-1164) német bencés apáca volt. Aszkétikus életet élt a Rajna-vidéki Schönau kolostorban. Misztikus jelenéseket, víziókat látott, ezeket bencés bátyja segítségével feljegyezte. Latin nyelvű írásai kedvelt olvasmányai voltak német és francia földön a bencés és a ciszterci kolostorok lakóinak. Schönaui Erzsébet tehát írónő is volt, korának sok ismert személyiségével levelezett. Halála után szentként kezdték el tisztelni. Kultusza azonban nem terjedt el, az egyház soha nem avatta szentté. A XVI. század végén XIII. Gergely pápa, aki a protestantizmus elleni harcban külön figyelmet szentelt a német protestánsoknak, felvette őt, mint német misztikust, a Római Mártirológiába (1584).
Schönaui Erzsébetről csak néhány ábrázolás maradt fenn, melyeken előszeretettel jelenítik meg őt írás közben, bencés apáca ruházatban. Életére utalva a bencés szerzetesi ruha jelöli személyét és ez eltér a New York-i szobor királyi színarany ruházatától.
Ezzel szemben Árpád-házi Szent Erzsébetet gyakran ábrázolták arany, vagy arannyal díszített ruhában, hogy hangsúlyozzák királyi származását. Ezt látjuk például a marburgi Szent Erzsébet-templomban, amelyet röviddel szentté avatása után emeltek a sírja fölé. A marburgi szobron a női alak a kék színű palást alatt egészen hasonló arany ruhát visel, mint a Morgan-gyűjtemény műalkotásán.
A szobor öltözéke tehát Árpád-házi Szent Erzsébetre utal, akárcsak az a vallástörténeti tény, hogy keletkezésének idején a magyar szentnek hatalmas kultusza volt Dél-Németországban. A könyv viszont olyan elem, amely Schönaui Erzsébetet, az írónőt jelölhetné. Ámde a múzeumi dokumentáció szerint a könyv eredetileg nem tartozott a szoborhoz. A figura ugyanis az évszázadok során megsérült, kezei letörtek. A most látható kezek XIX. századi pótlások. A restaurátor azért adhatott könyvet a kezébe, mert a szobor kartartása és ruházatának redői nem tették lehetővé, hogy rózsákkal pótolja a hiányzó részt. Tehát az egyetlen olyan elem, amely Schönaui Erzsébetre, az írónőre mutathatna, utólagos pótlék. Valahogy meg is töri egy kicsit a szobor harmonikus egységét. Mindazonáltal ennek alapján a Morgan múzeum szakértői elvetették a feltételezést, hogy itt Árpád-házi Szent Erzsébetről lehet szó …
Mi azonban ne tegyük ezt, mivel számos egyházművészeti ábrázolás bizonyítja, hogy Árpád-házi Szent Erzsébetet nem csak a híres rózsacsodára utaló rózsákról lehet felismerni, hanem előszeretettel ábrázolták őt más külső azonosító jegyekkel, más attribútumokkal is. Különösen gyakori volt ez kultuszának első századaiban. A XV. század végén és a XVI. század elején leginkább kenyérrel (és korsóval) a kezében, ábrázolták őt a szegényekkel, rászorulókkal való együttérzésének kifejezéseként.
Valószínűleg a Morgan múzeum arany ruhás női alakjának is kenyér (és korsó) lehetett eredetileg a kezében. A rózsacsoda képi megjelenítése csak a későbbi századokban vált népszerűvé.
A New York-i szobor titokzatos története
A Morgan múzeumban kiállított szobor minden bizonnyal nem egy egyszerű falusi plébánia számára készült. Finom kidolgozása Augsburgi Erhardt szobrász mester művészi stílusát idézi, és eredetileg valószínűleg a régió legnagyobb templomában az Ulmi Münsterben állhatott. Megerősíti ezt a feltevést a szoborra festett AT monogram is, mely a középkorban az Ulmi Székesegyház építőinek és építészeinek öntödei jele volt.
1530/1531-ben Ulm lakossága áttért a protestáns hitre, és ezt követően 1531. június 19-én képrombolás folyt a katedrálisban. A főoltárral együtt több, mint 60 oltárt leromboltak és eltávolítottak. A képrombolások során gyakran úgy csonkították meg a szentek szobrait, hogy levágták a kezüket. Így sérülhetett meg a ma New Yorkban látható szobor is. Ulm városának vezetése a képrombolás után a megmaradt szobrokat és oltárokat egy raktárba záratta. A szobor története ezután évszázadokra homályba vész, de amennyit tudhatunk eredeti formájáról, eredeti helyéről és megcsonkításáról, az nem Schönaui Erzsébettel, hanem Árpád-házi Szent Erzsébet kultuszával és ábrázolásával hozható összefüggésbe. A felsorolt érveket összegezve megállapíthatjuk, hogy a Morgan múzeum szobra Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja.
Az évszázadokig rejtőzködő szobor végül 1910-ben bukkant fel egy bécsi műkereskedésben. Onnan Berlinbe került, majd 1911-ben Frankfurtban vásárolta meg az amerikai bankár és műgyűjtő J.P. Morgan, s ezzel megmentette az utókornak. Az értékmentés azonban csak akkor lesz teljes, ha a Magyarországi Szent Erzsébet tiszteletére készült szobrot úgy állítják majd ki New Yorkban, hogy neki is tulajdonítják.
Nyitó kép: Szent Erzsébet könyvvel a kezében, Morgan múzeum, New York (16. század eleje) (Klima Gyula felvétele)