A várakkal, erődítésekkel foglalkozó szakembereket (történészeket, régészeket, építészeket, művészettörténészeket), valamint a várak iránt érdeklődő laikusokat tömörítő Castrum Bene Egyesület idei vándorgyűlésének Sátoraljaújhely volt a házigazdája. 

A korábbi vándorgyűlések hagyományainak megfelelően a régió várkutatásainak legújabb eredményeit bemutató előadásblokkal kezdődött a közelmúltban megrendezett háromnapos szakmai fórum és tanulmányi kirándulás. A Tokaj-Hegyalján és a szlovákiai Bodrogközben zajló kutatásokat ismerhette meg a hallgatóság.

Balogh Árpád a zempléni vár, valamint a királyhelmeci Csonkavár utóbbi években végzett feltárásairól számolt be. A régió egyik legkorábbi világi kőépületének számító zempléni vár esetében a jelentősebb épített részleteket – így a vár feltételezett kapujának maradványait – felszínre hozó szondázó jellegű ásatást fontos eredményeket hozó geofizikai vizsgálatok is kiegészítik. A magántulajdonban lévő királyhelmeci Csonkavárban a tulajdonos áldozatvállalásának köszönhetően nagyobb léptékű állagvédelmi, műemléki helyreállítási program kezdődött, melyet 2018-tól kezdődően módszeres régészeti feltárás és dokumentálás kísér. Ez utóbbi munka az épületegyüttes alaprajzának, építési fázisainak tisztázásával számos fontos eredményt hozott a XVI. században elpusztult, ám romjaiban is impozáns emlék kapcsán. Rácz Tibor Ákos a korábban régészeti módszerekkel még nem kutatott nagykövesdi vár feltárásnak legfrissebb eredményeit ismertette. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóinak közreműködésével zajló ásatás elsődleges célja Királyhelmechez hasonlóan itt is az alaprajzi rendszer és az építéstörténeti periódusok tisztázása, melyet a tervek szerint helyreállítási munka követ majd a közeljövőben. A vélhetően a tatárjárást követően felépült, s a Wesselényi-féle összeesküvést követően elpusztult kisebb alapterületű magánföldesúri vár feltárása már az első két évben izgalmas eredményeket hozott: napvilágra került többek között a vár 13 méter átmérőjű Árpád-kori tornyának maradványa is.

Bakos Gábor előadásából a tállyai középkori vár közelmúltban elvégzett topográfiai kutatásainak eredményeit ismerhettük meg. A napjainkban mind virulensebbé váló, elsősorban fémkeresős civil ökéntesek munkájával jellemezhető közösségi régészeti programok szép példája a tállyai projekt, melynek során roncsolásmentes kutatási módszerekkel sikerült új, releváns eredményeket elérni a korábban csak a történeti forrásokból ismert vár kutatásában. A Hegyalja emblematikus erősségének számító tokaji várral kapcsolatban kiemelkedően fontos történeti-művészettörténeti munka született meg a Tokaj-Hegyalja Egyetemen működő Speculum Kutatócsoport szellemi műhelyében a közelmúltban. A vár 1565. évi ostroma kapcsán fennmaradt röplap és ostromábrázolás történeti, szövegtörténeti és művészettörténeti elemzését tartalmazó kötetről és a kutatás módszertanáról N. Kis Tímea beszélt előadásában. A regionális várkutatási szekció utolsó előadójaként Ringer István mutatta be a sátoraljaújhelyi vár eddigi régészeti feltárásának és örökségturisztikai hasznosításának legfontosabb eredményeit, melyeket az aznapi program zárásaként a résztvevők a helyszínen is megtekinthettek.

A konferencia második napjának tematikus előadásai a középkori erdőispánságok várainak történeti-régészeti problémáival foglalkoztak. Nógrády Árpád teoretikus előadásban átfogó módon mutatta be az Árpád-kori erdőispánságok történeti-topográfiai jellegzeteségeit, majd a későbbi Sáros vármegye mintegy kétharmadát felölelő sárosi erdőispánság példáján keresztül egy speciális esettanulmánnyal is illusztrálta a témát.

A bevezető előadást az egyes erdőispánságok sajátosságait és kutatási helyzetét bemutató korreferátumok követték: Buzás Gergely a pilisi, Rácz Miklós a bakonyi, Gál Viktor a tornai, Schmidtmayer Richárd a vértesi, míg Ringer István a pataki erdőispánság történeti-régészeti kutatásának helyzetét ismertette. A tematikus előadásblokk zárásaként Sófalvi András előadásából az erdőgazdálkodásban és vadászatban meghatározó szereppel bíró kelet-erdélyi Rika-erdő – feltehetően az udvarhelyi erdősipánsághoz tartozó – Árpád-kori toronyváraival ismerkedhetett meg a hallgatóság.

A szakmai programot követően került sor a Castrum Bene Egyesület tisztújító közgyűlésére. Az Egyesület alapító elnöke, a magyarországi várkutatás korszakos szereplője, Feld István közel három évtized után leköszönt pozíciójáról. A tagság új vezetőséget választott: a Castrum Bene Egyesület munkáját négytagú elnökség élén Terei György irányítja a jövőben. A szombati programot egy regéci kirándulás zárta. A vár immáron bő két évtizede zajló kutatásáról, helyreállításáról és turisztikai célú fejlesztéséről Bakos Ferenc polgármester adott áttekintést, míg a legutóbbi évek régészeti feltárásairól Tomka Gábor számolt be. A résztvevők megtekinthették a reneszánsz palotaszárnyban elkészült enteriőr-kiállítást is.

A vándorgyűlés zárónapját szakmai kirándulás töltötte ki, a résztvevők a kutató szakemberek helyszíni kalauzolása mellett felkeresték az előadásokkal is érintett várakat: Zemplént, Királyhelmecet, Nagykövesdet, végezetül Borsi reneszánsz várkastélyát.