A Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa, a Trianon Kutatócsoport szakértője, Köő Artúr volt a Spirit FM Eredet című műsorának vendége.

A szakértőt Somodi-Solymosi Eszter műsorvezető kérdezte arról, hogy milyen szerepet játszottak a Kárpát-medencében élő nemzetiségek a magyar történelem alakulásában. Szóba került a dualista állam nemzetiségi összetétele a nagy háború előtt, valamint a Monarchia kisebbségi politikáját meghatározó érdektényezők.  

Tudományos munkatársunk kifejtette: a nacionalizmus megszületése a korábbi kétpólusú feudális társadalom végét és teljesen új világszemlélet kialakulását eredményezte, 1848–49-ben pedig bebizonyosodott, hogy a nemzetiségek – különböző előjogok reményében – a magyar függetlenség ügyét orosz segítséggel eltipró Bécs oldalára állnak. 

Ferenc József – korábbi ígéreteivel ellentétben – az 1867-es kiegyezés során dualista monarchiát hozott létre. Noha a természetes asszimilációnak köszönhetően nőtt a magyarság számaránya, valós veszélyt jelentett, hogy egy szerencsétlen kimenetelű háborút követően a nemzetiségek által lakott területek Magyarországhoz való tartozása forog majd kockán. Az Erdélyt behálózó önálló bankhálózat és a román földvásárlások előrevetítették Tisza Istvánnak, a háborúba való belépést a kezdetektől ellenző miniszterelnöknek a félelmét, aki az első pillanattól számolt az erdélyi román területi követelésekkel. 

Köő Artúr a beszélgetés végén hangsúlyozta: az ezeréves Magyarországot feldaraboló trianoni diktátum a wilsoni elveknek ellentmondva a kisantant olyan többnemzetiségű államait hozta létre, amelyek immáron egy évszázada korlátozzák az őshonos magyar kisebbséget kollektív jogai gyakorlásában.