A magyarság eredetében alapvető kérdés, hogy létezett-e a hun és magyar rokonság. Azt tartja a hagyomány, hogy az Abák, ugyanúgy, ahogyan az Árpádok, Attila leszármazottjai.

Mivel Attila sírját nem ismerjük, így Attila genetikai örökítő anyagát nem tudjuk vizsgálni. Ezért adódott a gondolat, hogy ha az Árpádok és az Aba család apai leszármazási vonala megegyezik, akkor elképzelhető, hogy a két család közös őse Attila. Prof. Dr. Kásler Miklós ötlete alapján indult el az a kutatás, amelyben először munkatársaival 2014-ben meghatározták III. Béla Y-STR haplotípusát, tehát ismertté vált az Árpádok apai leszármazási vonala. Ennek folytatásaként 2018 után Kásler Professzor szellemi vezetésével , Dr. Olasz Judit biológus-genetikus elsőszerzőségével jelent meg tanulmány, amely az Árpád-dinasztia archeogenetikai vizsgálatát mutatta be. Majd 2020-ban Dr. Nagy Péter Lajos volt az első szerzője annak a tanulmánynak, amelyet egy széleskörű nemzetközi szerzőgárda írt. A tudományos munkaaz Árpád-ház filogenetikai eredetét tárta fel III. Béla és 8 további személy (6 férfi, 2 nő) csontmaradványaiból származó DNS-ek genom-szekvenálásával. s újabb kutatások eredményeit foglalta össze a tudományos publikációban. A királycsontok kutatásáról Prof. Dr. Kásler Miklós és Prof. Dr. Szentirmay Zoltán két tanulmánykötetet is közreadott (2019, 2022). Emellett 2019-ben Kásler Miklós előterjesztésére Magyarország Kormánya létrehozta a Magyarságkutató Intézetet, egyik fő feladatául az archeogenetikai vizsgálatok folytatását téve.Mindezen előzmények után Kásler Professzor minden rendelkezésére álló lehetőségével indítványozta és támogatta az abasári feltárást.  

2024 októberében megjelent a legújabb közlemény (https://doi.org/10.1016/j.isci.2024.110892) az Aba-nemzetség tagjainak genetikai vizsgálatáról, amelyet a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének munkatársai írtak. 

Az abasári feltárásoknak a prioritása az volt, hogy Aba Sámuelnek, vagy valamelyik férfi leszármazottjának a genetikai mintáját vizsgálhatjuk. Az abasári ásatáson feltárt maradványok között hat, az Aba nemzetséghez tartozó egyén maradványait azonosította a kutatócsoport régészeti és genetikai módszerekkel. Ezek az egyének a nemzetség két különböző ágát képviselték. Apai leszármazási vonalukról kiderült, hogy mongóliai eredetű, és nagy valószínűséggel a honfoglalókkal került a Kárpát-medencébe. Közeli rokonságot (6-7. fokú) mutattak ki a munkatársak az Abák és a korábban azonosított szilágyperecseni Báthoryk között, valamint távolabbi kapcsolatot találtak az Árpádokkal és Corvin Kristóffal is. Emellett arra is fény derült, hogy az Abák közvetlen rokoni kapcsolatban álltak a honfoglaló magyarok vezető rétegével. A vizsgálatba bevont, zömében a 13-14. században élt egyének genomjában ázsiai eredetre utaló elemeket találtak a szakemberek, amelyek forrása jól modellezhető a honfoglalók genomjából. Az eredmények alapján az Abák ősei nagy valószínűséggel a honfoglalók egyik törzséhez vagy nemzetségéhez tartoztak.

A közlemény magyarnyelvű összefoglalója az alábbi linken érhető el.
Az abasári Aba nemzetségi temető archeogenetikai vizsgálata