A hunok nyomában – Állam és birodalom
Állam és birodalom címmel, immáron ötödik alkalommal rendezte meg A hunok nyomában kerekasztalbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet. A szakértők folytatták a nyár elején megkezdett diskurzust az ázsiai hunok történeti-kulturális hagyatékáról.
A jelen beszélgetés központi témája, hogy miként vélekednek a hunok államiságáról egyes tudományágak külföldi és hazai képviselői. A résztvevők ismertették az államfogalom interdiszciplináris ismérveit. Rámutattak arra, hogy az ázsiai hunok sztyeppei típusú államát annak expanzív mivolta miatt érdemes Ázsiai Hun Birodalomnak nevezni. Ez az államalakulat nem csak az „eredeti” hun etnikumnak nyújtott otthont, amit igazol Mao-tun sanjü (Kr. e. 209–174) a kínai császárnak 174-ben küldött levele, amelyben azt írta, hogy 29 íjfeszítő népet hajtott a saját uralma alá, és azokat „hunná tette”.
A szakértők hangsúlyozták azt is, hogy az „állam” és az „etnikum” fogalma az Ázsiai Hun Birodalom esetében sem fedte egymást.
Ez alkalommal olyan kérdéseket is megvizsgáltak, mint hogy milyen népek tartoztak a birodalomba, illetve mi tartotta össze a hunok sokszínű államát. Hatalompolitikai szempontból kiemelkedő jelentőségű volt a rablóhadjáratok „intézménye”, valamint az ajándékok, köztük a feleségül küldött kínai hercegnők rendszeressége.
A kerekasztalbeszélgetést Sima Qian (ejtsd: szema-csien), a Nyugati vagy korai Han dinasztia kiemelkedő történetírójának (Kr. e. 145–86) hunokról szóló feljegyzéseiből vett idézetek gazdagították. Szomorú aktualitás, hogy a közelmúltban elhunyt a magyar fordítás egyik alkotója, Du Yaxiong (1945–2024).
Az eseményt Dr. Csornay Boldizsár, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese nyitotta meg és vezette.
A beszélgetés további résztvevői: Dr. Balogh Mátyás mongolista-sinológus, Dr. Szabados György, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának igazgatója, valamint Dr. Daubner György magánkutató.