Mátyás király születési idejének meghatározásával kapcsolatban hosszú ideig bizonytalanság volt tapasztalható a történetírásban. Ez nem csoda, hiszen egymással ellentétes információkat hagytak ránk forrásaink születési évéről és születése napjáról is, mindenesetre mára általánosan elfogadottá vált az a nézet, hogy Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án jött a világra.

A kutatók – érdekes módon – előbb a hónap és nap tekintetében jutottak konszenzusra, mivel erről jóval kevesebb, ugyanakkor sokkal inkább egybehangzó kortárs tudósítás maradt fenn. Ezek közé tartozik több, a Mátyás születését megörökítő különböző (több krakkói, valamint egy, ma a Vatikáni Könyvtárban őrzött) kódexben fennmaradt horoszkóp, amelyek ábrájának közepén az 1443. február 23-i felirat olvasható, valamint a kor jeles szónokának, Cervinusnak a raguzai városi tanács megbízására 1490-ben elkészített laudatio funebrise (halotti beszéd), amelyben az szerepel, hogy „amint némelyeknek előadásából megtudtam, vitéz Mátyás király 1443. február 23-án született, midőn a Mérleg foglalta el az ég tetőpontját és a Bak részben már a 12-ik állomásig jutott”.

Abban, hogy Mátyás születése melyik évre eshetett, már nehezebben alakult ki egyetértés. A XIX. század vége előtt főként Heltai Gáspár 1575-ben elkészült Chronica az magyaroknak viselt dolgairól című, magyar nyelven elkészített munkája alapján úgy vélte, hogy az esemény 1443-ra tehető. Heltai ugyanis azt írja, hogy Szilágyi Erzsébet „Szülé kedig ezt a Mátyást Kolosvárott Erdélben, mikoron írnának Krisztus urunknak születése után 1443. bőjt második havának huszonhetedik napján, reggel három órakort.” Heltai ugyan Mátyás születésének hónapját és napját elvétette (böjt második havának huszonhetedik napja március 27-ét jelenti), történeti írásában mégis saját korának szájhagyományát és az őt megelőző magyarországi humanista történetírás eredményeit ötvözte.

Állításának valóságtartalmát egyébként Mátyás születési helyére vonatkozóan a történetírás egykorú források alapján művének megírása óta vita nélkül igazolni tudta. Fraknói Vilmos, saját korának meghatározó történésze, akinek számos megállapítása a mai napig a hazai történetírás kiindulópontjának számít, 1890-ben azt állapította meg a Mátyás megválasztásakor keletkezett külföldi követjelentések elemzése alapján, hogy az 1458-ban megválasztott király 1440-ben született.  Álláspontja nemcsak a történetírásban vált mérvadóvá, hanem a hazai tankönyvekbe is leszüremkedett, mígnem a történész-levéltáros Gouth Kálmán 1943-ban, Mátyás születésének 500. évfordulóján ismételten számba nem vette a Fraknói által citált forrásokat. Gouth elemzése nyilvánvalóvá tette, hogy a külföldi követjelentési híradások hétterét másképpen kell értékelnünk. Gouth kimutatta, hogy azok a korabeli tudósítók, akik Mátyás életkoráról az akkori nemzetközi közvéleményt tájékoztatták, abban az időben keletkeztek, amikor Hunyadi János fiát királlyá választották, de őt – mivel akkor fogsága miatt az országon kívül tartózkodott – személyesen nem láthatták és vele nem találkozhattak, Mátyás életkoráról csak elmondások alapján tájékozódhattak. Mátyás életkora az egykorúak számára azonban igencsak nagy jelentőséggel bírt abban a tekintetben, hogy egyeduralkodóként léphet-e a trónra, vagy csak gyámság mellett.

A kérdés megválaszolása mind a külföld, mind a hazai értékelés szempontjából fontos volt akkoriban, hiszen nem volt mindegy, hogy valójában a Hunyadi fiú vagy a nagybátyja, Szilágyi Mihály-e az ország első embere. Gouth arra a következtetésre jutott, hogy a Mátyás életkorára vonatkozó külföldi források egy része az előbbit, azaz Mátyás hatalomra jutása-kori nagykorúságát, míg más része az utóbbit, azaz a kiskorúságát támasztja alá, a külföldi követek tájékoztatásában tehát – és egyúttal a ránk maradt külföldi források eredetében – a hazai pártok viszálykodásának okát mutatta ki. Egyéb, hazai okleveles források segítségével ugyanakkor azt is kimutatta, hogy Mátyás valóban kiskorúként került trónra – ami egyúttal Szilágyi Mihály helyzetének és szerepének újragondolására is késztette a tudományt –, és véglegesen sikerült igazolnia azt, hogy Mátyás 1443-ban született. Így tudjuk – helyesen – ma is. Gouth további megfigyelései azonban nem mentek át egyelőre sem a tudomány, sem a köztudat szűrőjén. További elemzései ugyanis arról szóltak, hogy hogyan is kell értelmeznünk a korabeli asztrológiai ábrázolások hónapra és napra vonatkozó adatait. Mint már ő maga is megállapította, az egykorú asztrológia déli napkezdettel számolt az akkori naptári nap éjféllel kezdődő időbeosztásától függetlenül. Ez pedig azt jelenti, hogy az asztrológiai forrásokban jelentkező naptári nap megadását egyidejűleg kellene értelmeznünk a horoszkóp-ábrázolásokkal, vagyis az azokon szereplő szöveges hónap-napot asztrológiai megfontolások szerint kell együtt értenünk a képi ábrázolásokkal. Ezek alapján Gouth úgy vélte, hogy Mátyás valójában nem 1443. február 23-án, hanem 24-én született.

Az asztrológiai források elemzése sokáig nem volt igazán mérvadó a történeti kutatásokban, így Gouth álláspontjának is csak egy része – azaz az évre datálás – vált elfogadhatóvá a történészek és ezáltal a tankönyvírók körében. Pedig többek között maga a kortárs történetíró, Bonfini is megjegyezte, hogy saját korában ennek igencsak nagy jelentőséget tulajdonítottak. Amellett, hogy tudósítása szerint Mátyás sem mulasztotta el jelentősebb cselekedetei előtt kikérni udvari asztrológusai véleményét, budai királyi palotájának – más forrásokkal is igazolható – leírását adta: „Emeleteket szánt rá hallatlan költséggel, hogy azok kazettás mennyezetei az éteren keresztülkocsizó planétákat ábrázolják, és a bolygók pályáját mutassák a felbámulónak.” (Kulcsár Péter fordítása) A budai királyi palota csillagképekkel díszített termeinek egyikében Mátyás születése időpontját ábrázolta a mennyezeti freskók egyike, a következő latin nyelvű epigramma kíséretében: „Nézd, milyen volt a kerek égbolt mindkét részen abban az időpontban, amikor Mátyás király megszületett.” (Orbán Áron fordítása)

Az újabb, az asztrológia történetére is kiterjedő kutatások Mátyás születésének napi dátumára vonatkozóan is Gouth Kálmán álláspontját látszanak igazolni: nevezetesen azt, hogy Mátyás nem február 23-án, hanem 24-én született a hajnali órákban, Mátyás napján, ami egyébként olyan értelemben, hogy hajnali háromkor jöhetett napvilágra, Heltai tudósításával is egybeesik. Mindenesetre addig, ameddig újabb konszenzus nem születik a modern történetírásban az újabb kutatások alapján, Mátyás születésének időpontjára továbbra is 1443. február 23-án emlékezünk.