Számos vita övezi vitéz Nagybányai Horthy Miklós személyét, tevékenységét és a róla elnevezett időszakot, a Horthy-korszakot. A hosszú életet élt államférfi 1868. június 18-án született Kenderesen és 1957. február 9-én hunyt el Estorilban.

1919 és 1944 között kiterjedt kultusz övezte személyét¹ a hazai közoktatási intézményekben. Ez különböző módokon és szövegtípusokban jelent meg az intézmények életét jól tükröző iskolai értesítők forrástípusában. Például egyfajta fohászként: „Otranto legendás hőse, bátor kormányos, viharon, vészen át szilárd akarattal vezetted, irányítottad hajórajodat a révbe, szembeszálltál minden ellenállással és kivívtad a győzelmet! Most országot vezérelsz, húsz éve irányítod, kormányzod hazánk hajóját, míg körülöttünk tombol a vihar, zúg az orkán. Ott állsz a kormánykeréknél és miközben acélos tekinteted olvas a magyar zónatenger barázdáiból, vezetsz bennünket a kijelölt úton a szebb jövő felé. Húsz éves eredményes munkásságod fényes bizonysága bátor tettrekészségednek. Helyreállítottad a forradalomtól megingott belső rendet és békét, megerősítetted az alkotmányt. Személyes varázsod megmozgatta az egész magyar társadalom szívét, s fehér lobogód alatt a magyar szellem, a magyar élniakarás, az új magyar élet energiája feszül az égre. A tenger széles síkjához szokott szemedet nem kerülte el a magyar parlag sem. Meleg lelked megértette a legnagyobb magyar célkitűzést: fényt, meleget, műveltséget hintettél szét a magyar városokban, de a falvakban, tanyákban is, az egész országban. Az országgyűlés, a vitézi rend, a rendezett sorkatonaság a Te fáradhatatlan munkásságodat dicséri.” ²

A szöveg az évkönyv kezdő írásaként mintegy imaszerűen a „hajó” allegóriát bontja ki, egyértelműen utalva Horthy flottatiszti múltjára, hiszen ő volt a Monarchia flottájának utolsó főparancsnoka, aki a Novara parancsnokaként hősiesen harcolt a harmadik otrantói csatában.³ Később egyébként a szocialista tankönyvek is utaltak Horthy haditengerészeti múltjára, „a cattarói mészárosnak” címkézve őt, tévesen neki tulajdonítva a cattarói matrózlázadás (1918) leverését.

A Horthy-korszak iskoláiban a Miklós nap is összekötődött Horthy személyének ünneplésével, számos formában emlékeztek meg róla. Például: „Dec. 4-én az önképzőkör rendezett Miklós-ünnepélyt Főméltóságú Kormányzó Urunk nevenapjának alkalmából. A Szózat eléneklése után Dévai Mária VII. o. és Bártfay Teréz IV. o. t. szavaltak. Rókusz Rozália VIII. o. t. mondta el megemlékezését. Horthy Miklós nevenapjára. Végül a „Te vagy Horthy Miklós“ c. dalt és a Himnuszt énekelte el az intézet ifjúsága. […]  Március 15 én délelőtt a felsőbb osztályok tanulói részt vettek a leventék által rendezett hazafias ünnepélyen a Horthy Miklós-téren.” ⁴

A Horthy-korszakban a magyar alsó és középszintű közoktatást különböző formákban, de áthatotta a kormányzó személyének és politikai tevékenységének tisztelete, amely értelemszerűen 1945-ben megszűnt, majd a róla elnevezett korszakról teljesen eltérő képet kezdtek kialakítani a szocialista korszak (1945-1989) tankönyvei. ⁵