A Magyarságkutató Intézet 2026. február 18-án 17 órától különleges kulturális estére várja az érdeklődőket. A program középpontjában a déli Urál vidékén élő baskír nép története, kultúrája és népzenei hagyománya áll.

A mintegy másfél milliós baskír nép az Urál hegység déli lábánál, a mai Baskíriában él, az egykori Magna Hungaria területén, az Oroszországi Föderációban. Nyelvük a kun nyelvvel rokon kipcsak (türk) nyelvcsaládba tartozik. A hét baskír törzs között találjuk a gyormati (gyarmati) törzset is, amelyet egyes kutatók a beolvadt keleti magyarok leszármazottaival hoznak összefüggésbe.

Juliánusz barát 1236-ban az Etil (Volga) mentén értesült a keleti magyarok létezéséről, ám a mongol hódítás miatt nem juthatott el hozzájuk. Felfedezését sokáig kétségbe vonták, ám a Mongolok titkos története megerősítette beszámolóját, amikor Szübédej hadjáratának leírásában a baskurt és a magyar népet is említi az északi hadjárat célterületei között.

A baskírok az egyetlen türk nép, akik sajátos „ugrós tánccal” (bijű) rendelkeznek, amelyet hagyományosan a baskír furulya, a kúraj kíséretével adnak elő. Népzenéjük több ponton mutat rokonságot a magyar népzene régi stílusú dallamaival. Vikár László és Bereczki Gábor már 1999-ben közölt baskír népdalokat Tatar Folksong című kötetükben, míg Somfai Kara Dávid turkológus 1996-ban közel száz újabb baskír dalt gyűjtött, amelyek 2024-ben jelentek meg.

Az est első részében Dr. Somfai Kara Dávid (ELTE BTK) tart előadást a baskír nép történetéről és kultúrájáról. Az előadást baskír népzenei koncert követi, amely a magyarországi gyűjtések – Vikár László, Torma József és Somfai Kara Dávid munkái – alapján válogatott dallamokat szólaltat meg Dr. Agócs Gergely, a Magyarságkutató Intézet néprajzkutatója és etno-muzikológusa tolmácsolásában.