A szöveg genezise – a szöveg genetikusa. Mi a filológus feladata, mi köze a magyarságkutatáshoz?

Beszélgetéssorozatunk a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának munkáját és céljait mutatja be az érdeklődő közönségnek. A filológia tudománya, munkamódszerei nem csupán szakmai részleteiben ismeretlenek a kívülállók többsége számára, hanem már az is magyarázatra szorul, miért az egyik legfontosabb tudományágról van szó a magyarságkutatás számára. Minden történeti, identitásunkat, múltunkat érintő kutatás elsőrendűen alapul a múltból ránk maradt szavakra, ezeknek tanúságtétele nélkül ismereteink egyszerűen elvesznek. A filológia nem más, mint a szövegek tudománya: az az eszköz, amellyel kaptunk esélyt rá, hogy megállapítsuk, mi is a valódi, hiteles szöveg, mi is az a nyelvi megformálás, amely identitásunkat hordozza. A hiteles szöveg pedig természetesen nem azonos azzal, amit a ma kiadott könyvek tartalmaznak, de azzal sem, amit az ősi kéziratok: egy olyan kalandos, nehéz rekonstrukciós folyamattal juthatunk el hozzá, amely a családfakutatáshoz, a genetikához hasonlóan lépésről lépésre kutatja fel az ősöket – csak ezúttal nem a magyarság fizikai őseit, hanem a róluk és általuk kimondott szavakat, mondatokat, történeteket keressük.

A sorozat első beszélgetésén a filológiának ezt az alapvető feladatkörét járjuk körül, megvizsgálva, hogyan és mióta van a magyarságkutatásban tudatos, szervezett része tudományterületünknek.