A Dózsa-féle parasztfölkelés – különböző okoknál fogva – máig elevenen él a magyar történelmi emlékezetben. A hevenyészetten fölszerelkezett parasztsereg látszólag ok nélküli és céltalan garázdálkodása, majd pedig a lázadás rendkívüli kegyetlenségű leverése elsősorban az előző rendszerben vált az „osztályharc” korai emlékévé.

A XIX. században a magyar nyelvészek figyelme az altaji nyelvek felé fordult, amelyekbe akkor beleértették az uráli nyelveket is.  A fő motiváció a magyar nyelv, illetve a magyar nép eredetének, rokonságának feltárása volt, és sokan ekkor még egyenlőségjelet tettek a nyelvrokonság és az etnikai, genetikai rokonság közé. 

Bottyán János 1643 körül született Esztergomban és 1709-ben, szeptember 26-án vagy 27- én halt meg Tarnaörsön. A törökellenes háborúk (1683-1699) legendás magyar végvári vitéze, aki részt vett Érsekújvár ostrománál, és ott volt Esztergom és Buda visszafoglalásakor is.

Európai honfoglalások a középkorban címmel rendezett tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet, az Anonymus konferenciasorozat első eseményeként.

Negyvenöt éve hunyt el Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító. Hetvenedik születésnapja alkalmából semmiféle állami elismerést vagy díjat nem kapott. Az akkori kultuszminiszter¹  egy agyagkerámiás plakettben azzal gratulált neki, hogy sokat tett a szegényekért, köztük a bukovinai csángókért. 

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet, a Magyarországi Baptista Egyház és a Baptista Szeretetszolgálat. A kooperáció elősegíti a három szervezet munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás és értékek megőrzése érdekében.

Szinte nincs olyan magyar ember, akinek a 6:3-ról ne a magyar labdarúgó-válogatott 1953-as, angolok felett aratott győzelme jutna az eszébe. Talán éppen ez az asszociáció segíthet abban, hogy ezentúl egy helyesírási szabály is eszünkbe jusson erről a nevezetes számkombinációról.

Luxemburgi Zsigmondot 610 évvel ezelőtt, 1414. november 8-án koronázták meg német királlyá (rex Romanorum). A koronázási szertartásra a korabeli szokásoknak megfelelően Aachenben került sor, amelynek Nagy Károly székhelyeként birodalompolitikai szempontból szimbolikus jelentősége volt.

„Andreanum 800” Egy királyi kiváltságlevél eszmetörténeti háttérvázlata címmel tartott történelmi előadást Brassóban Szabados György PhD, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának igazgatója.