Bethlen Gábor 1620-ban vert ezüsttallérja

1620. január 8-án a pozsonyi országgyűlés Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Magyarország királyává választotta.


A címben szereplő idézetet legtöbben Erkel Ferenc Bánk bánjából ismerik, eredetileg azonban Vörösmarty Mihály Keserű pohár című költeményéből származik. Nem tudhatjuk bizonyosan, vajon Vörösmarty gondolt-e a helyesírásra, miközben ezt a versét alkotta – de elég nagy a valószínűsége, hogy igen.

illusztráció kérdőjel és felkíáltójel

sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk

Egyre fontosabbnak tartjuk az írási folyamat egyszerűsítését, az írástempó gyorsítását. Erre ösztönöz minket az is, hogy manapság már szinte mindenki minden írott szövegét valamilyen számítógépes infokommunikációs eszközzel alkotja meg.


Minél többször díszítem a fát, annál inkább kötődöm az egyes díszekhez. Főleg olyanokhoz, amelyek gyermekkorom ünnepeire emlékeztetnek, amikor a szemem elé téve rajtuk keresztül néztem a karácsonyfa fényeit.

Karácsonyfa díszek

 Ungarische Sprachlehre Lateinisch und deutsch erklärt

A XVIII. században sorra jelentek meg nyelvtanok és nyelvkönyvek, amelyek a magyar nyelvtanulás hasznosságát, a magyar nyelv szépségét hangsúlyozták.


Ezzel a címmel rendezték meg 2024. december 12-én a Hunok nyomában sorozat 7. kerekasztal-beszélgetését a Magyarságkutató Estek keretében.

7. kerekasztal-beszélgetését a Magyarságkutató Estek keretében

Pomozi Péter

A Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatóját nevezték ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Karán a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetőjének 2024 augusztusában.


A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az első világháborús vereség következtében hazánkra mért büntetés súlyos következményeivel a kortársak is tisztában voltak, igaz a magyar társadalom bízott abban, hogy az 1919-es év végére egyre biztosabbá váló nagyhatalmi szándékok hazánkra vonatkozó elképzelései csak tiszavirág életűek lesznek.

Régi Magyarország

Szabados György

Summa cum laude minősítéssel tartotta meg habilitációs előadásait nemrég a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója.


A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az első világháborús vereség következtében hazánkra mért büntetés súlyos következményeivel a kortársak is tisztában voltak, igaz a magyar társadalom bízott abban, hogy az 1919-es év végére egyre biztosabbá váló nagyhatalmi szándékok hazánkra vonatkozó elképzelései csak tiszavirág életűek lesznek.

A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után