“Az ember értéke a mércéje, és az egy élet próbája, amelyben a boldogság elérése a társadalmi vagy a közösségi visszaigazolás függvénye. Mindehhez a történelem a személyes identitás megalkotásához szükséges olyan kiterjesztett értelmezési keret, amely megteremti a nagyobb közösséghez, nemzethez, országhoz való tartozás, vagyis az identitás tudatát és értékrendjét.” 

Rendkívül jó hangulatú, egyúttal információgazdag kiránduláson vett részt a minap Kaposmérőn a Magyarságkutató Intézet delegációja.

Márai Sándor (1900–1989) többek között a Kassai polgárok emlékezetes drámájában állított örök emléket hajdan virágzó szülővárosának. 

Egy viszonylag régi mondás, bölcsesség értelmében annyi embert érsz, ahány nyelvet beszélsz.

130 éve született Balogh Ödön nyelvész, néprajzi szakíró, egyike azoknak az úttörő kutatóknak, akik a moldvai magyarok nyelvét és néprajzát tanulmányozták, valamint a még fellelhető néprajzi és nyelvi adatokat összegyűjtötték és részletesen leírták.

A középkori és koraújkori temetkezési szokásokról szóló sorozat zárásaképp tekintsük át azt, hogy általában hogyan zajlott a temetés a templom körüli temetők használata idején.

A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából szervezett jubileumi eseménysorozat részeként, a Határon túli magyar tudományos intézetek és szervezetek ünnepi hónapjának keretében Kárpátalja tudományos életének kiemelkedő eredményeit bemutató rendezvénysorozatra került sor.

A keresztény közösség a feltámadás reményében helyezte a templomok körül püspöki engedéllyel létesített temetők megszentelt földjébe halottait.

1925. május 24-én szentelték fel Sződy Szilárd szobrász alkotását, amely a Nagy Háborúban elesett ötvennégy váci piarista diáknak állított emléket, ám a második világháborút követően csupán a neveket tartalmazó tábla maradt fent.

A napokban jelent meg munkatársunk könyve Nagy-Románia a tantermekben címmel. Ebben Dr. Köő Artúr történész a Lex Apponyi témában végzett kutatásait összegzi.