IV. István ábrázolása a Képes Krónika kódexében

A Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom egyik határvára, Zimony, a XII. század közepén gyakran cserélt gazdát, köszönhetően a két ország közötti háborúskodásnak. 859 éve is uralomváltás küszöbén állt az Al-Duna partján fekvő város (ma már nem önálló, hanem Belgrád része), amikor a kapuja előtti tér képét egy halott férfi látványa tette lehangolóvá.


Díszszemlére került sor 1849. április 7-én a gödöllői Grassalkovich-kastélynál, ahol a táborban tartózkodó Kossuth Lajos bizottmányi elnök megtekintette a feldunai hadsereg csapatait. Haditanácsot is tartottak; Kossuth a főváros mielőbbi visszafoglalása mellett kardoskodott, de a katonák végül meggyőzték: jelen helyzetben Komárom felmentése az elsődleges.

Az első váci ütközet

Berze Nagy János

A népmese az egyik legősibb tudáskincs. Vall a nép eredetéről, közös hitvilágáról és erkölcsi normáiról is. A népmesék első tudományos hazai feldolgozása mégis csak a XX. században történt meg Berze Nagy Jánosnak (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. - Pécs, 1946. április 6.) köszönhetően.


Klapka tápióbicskei könnyelműsége 1849. április 4-én kis híján hadműveleti céljuk idő előtti felfedését eredményezte, ám Görgeinek igaza volt abban, hogy az ellenféllel „szemben egy-egy hadászati hibát is bátran el lehet követni.”

Than Isaszeg

Prof. Dr. Kásler Miklós

Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke és főigazgatója sajtótájékoztató keretében számolt be a 2023. március 13-tól eltelt egy év tudományos eredményeiről.


Strattmann Eleonóra (1672–1741) gyermekei a magyar történelem talán legsikeresebb testvérpárja volt. Az idősebbik fiút, Batthyány Lajos Ernőt (1696–1765) az első magyar világi kancellárként (1733–1746) és az utolsó „nemzeti nádorként” (1751–1765) ismerhetjük. Jelen ismeretterjesztő tanulmány az ifjabbik fiú, Batthyány Károly József (1697–1772) életútját ismerteti röviden, aki a katonai pályát választotta. 

Batthyány Károly

A tápióbicskei ütközet

A tavaszi hadjárat jól kezdődött, hiszen 1849. április 2-án Hatvannál a VII. hadtest sikerrel hitette el a császáriakkal, hogy velük szemben a magyar fősereg áll, miközben az oldalmenetbe kezdett, hogy a Jászságon és a Tápióságon keresztül haladva Gödöllő alá érjen és bekerítse a császári főerőket. A merész hadműveletről írta Kossuth, hogy abban „minden kerék gyönyörűen összevág, mint a jó óramű”, ám hamarosan homokszem került a gépezetbe.


1849 április 2-án Hatvan és Hort között gróf Franz von Schlik zu Bassano und Weisskirchen altábornagy egy kis „magyar nyúlászatra” invitálta tisztjeit, ám ezen a napon a vadász futott meg, és a tavaszi hadjárat nyitányaként szeniczei Gáspár András ezredes VII. hadteste győztes ütközetet vívott a császári-királyi III. hadtest ellenében, és a Zagyva vonala magyar kézbe került. 

Hatvani ütközet, 1849. április 2.

Keresztelő Szent János

„Amikor böjtöltetek és gyászoltatok az elmúlt hetven év alatt, 
az ötödik és a hetedik hónapban, az én kedvemért tartottatok-e böjtöt?
Amikor meg ettetek és ittatok, akkor nem 
a magatok kedvéért ettetek és ittatok?” (Zak 7,5–6)

Magyarország királyává 1458. január 24-én választották Hunyadi Mátyást, ám törvényes koronázására csak évekkel később, 1464. március 29-én kerülhetett sor. Mivel a Szent Korona III. Frigyes német-római császár birtokában volt, ezért a magyarok néhány elemében a székesfehérvári, a szokásjognak megfelelő avatási ceremónia keretében nyilvánították őt uralkodójukká 1458 február 14-én, miután az ifjú kiszabadult prágai fogságából. 

Hunyadi Mátyás