![Thury György (középen) az uralkodó mellett. Korabeli metszet](/assets/articles/2024/04/Thury%20Gyorgy%20kapitany%20pallosa_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Thury Gyorgy kapitany pallosa_cover.jpg?width=720&height=540)
Thury György kapitány pallosa
A kora újkori Magyarország egyik leghíresebb törökverő hőse Thury György volt. Neve összeforrt a viharos XVI. század oszmán-ellenes harcaival. A tragikus sorsú palotai és kanizsai kapitány által használt tárgyak közül egyetlen egy ismert és azonosítható be az utókor számára, s az szerencsés módon egy fegyver: Thury György pallosa.
Anna Ivanovna Meljukova munkássága Közép- és Kelet-Európa preszkíta – kora szkíta korának kutatásában
A kimmerek, illetve a szkíták voltak az első olyan, írott forrásokban jegyzett népcsoportok, akik az elő-ázsiai hadjárataiknak köszönhetően a Kr. e. VIII-VII. században a sztyeppén, valamint Elő-Ázsiától keleti és nyugati irányba elterjesztették a hátasló és a hozzá tartozó lószerszámok használatát.
![Anna Ivanovna Meljukova borítókép](/assets/articles/2024/04/Anna%20Ivanovna%20Meljukova_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Anna Ivanovna Meljukova_cover.jpg?width=720&height=540)
![A hunok nyomában kerekasztal](/assets/articles/2024/04/A%20hunok%20nyomaban%20kerekasztal_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/A hunok nyomaban kerekasztal_cover.jpg?width=720&height=540)
A hunok nyomában – ókori források értelmezése a hunokról a reneszánsz és a barokk korban
A Magyarságkutató Intézet harmadik alkalommal rendezte meg A hunok nyomában kerekasztal-beszélgetését. Ez alkalommal a kutatók a reneszánsz és a barokk kor a hunokról fennmaradt forrásait vizsgálták.
II. József parancsára Bécsbe szállították a Szent Koronát
A Szent Korona a magyar nemzet keresztény államiságot jelképező szinte vallásos áhítattal őrzött ereklyéje. A titokzatos eredetű fejék származása ma sem tisztázott, és a korona hányattatott sorsa is méltó párját képezi a magyarság történelmének.
![szent korona](/assets/articles/2024/04/szentkorona_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/szentkorona_cover.jpg?width=720&height=540)
![A magyar költészet napja](/assets/articles/2024/04/A%20magyar%20kolteszet%20napja_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/A magyar kolteszet napja_cover.jpg?width=720&height=540)
A magyar költészet napja
1964 óta, kereken 60 éve József Attila születésnapja a magyar költészet napja. Erről a napról emlékezett meg Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke.
További Árpád-házi királyok azonosításában segíthet Széchényiné Wurmbrand Franciska genetikai analízise
A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának kutatói Nagycenken, a Széchenyi Mauzóleumban folytatják az archeogenetikai kutatásokat.
![Prof. Dr. Kásler Miklós és Kovács Bence](/assets/articles/2024/04/Szechenyine%20Wurmbrand%20Franciska%20genetikai%20analizise%20%20_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Szechenyine Wurmbrand Franciska genetikai analizise _cover.jpg?width=720&height=540)
![IV. István ábrázolása a Képes Krónika kódexében](/assets/articles/2024/04/IV.%20Istvan%20ellenkiralyt_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/IV. Istvan ellenkiralyt_cover.jpg?width=720&height=540)
Kapu előtt királyhulla 1165. április 11-én mérgezték meg IV. István ellenkirályt
A Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom egyik határvára, Zimony, a XII. század közepén gyakran cserélt gazdát, köszönhetően a két ország közötti háborúskodásnak. 859 éve is uralomváltás küszöbén állt az Al-Duna partján fekvő város (ma már nem önálló, hanem Belgrád része), amikor a kapuja előtti tér képét egy halott férfi látványa tette lehangolóvá.
„Utánam fiúk, hisz’ a miénk ez a haza!” Az első váci ütközet, 1849. április 10.
Díszszemlére került sor 1849. április 7-én a gödöllői Grassalkovich-kastélynál, ahol a táborban tartózkodó Kossuth Lajos bizottmányi elnök megtekintette a feldunai hadsereg csapatait. Haditanácsot is tartottak; Kossuth a főváros mielőbbi visszafoglalása mellett kardoskodott, de a katonák végül meggyőzték: jelen helyzetben Komárom felmentése az elsődleges.
![Az első váci ütközet](/assets/articles/2024/04/Az%20elso%20vaci%20utkozet_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Az elso vaci utkozet_cover.jpg?width=720&height=540)
![Berze Nagy János](/assets/articles/2024/04/Berze%20Nagy%20Janosnak_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Berze Nagy Janosnak_cover.jpg?width=720&height=540)
A magyar népmesék első tudományos feldolgozója
A népmese az egyik legősibb tudáskincs. Vall a nép eredetéről, közös hitvilágáról és erkölcsi normáiról is. A népmesék első tudományos hazai feldolgozása mégis csak a XX. században történt meg Berze Nagy Jánosnak (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. - Pécs, 1946. április 6.) köszönhetően.
„Ma kell győzni vagy mehetünk vissza a Tisza mögé!” Az isaszegi csata, 1849. április 6.
Klapka tápióbicskei könnyelműsége 1849. április 4-én kis híján hadműveleti céljuk idő előtti felfedését eredményezte, ám Görgeinek igaza volt abban, hogy az ellenféllel „szemben egy-egy hadászati hibát is bátran el lehet követni.”
![Than Isaszeg](/assets/articles/2024/04/Than%20Isaszeg_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Than Isaszeg_cover.jpg?width=720&height=540)