Huszonöt évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el a kiváló orientalista Schütz Ödön, a magyarországi armenisztika legnagyobb alakja.

Szabados György a Mandiner vendégeként kifejtette : Nyugat-Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról”

Az Országos Széchényi Könyvtár Cod. Lat. 433 jelzetű kézirata őrzi Szent István királyunk törvényeinek ötven cikkét latin nyelven, és egyúttal ez tekinthető a legkorábbi szövegtanúnak a Szent István-i törvényeket fenntartó tíz kézirat közül.

A magyarság eredetében alapvető kérdés, hogy létezett-e a hun és magyar rokonság. Azt tartja a hagyomány, hogy az Abák, ugyanúgy, ahogyan az Árpádok, Attila leszármazottjai.

A régebbi korokban élők gyakrabban szembesültek vesztegzárral, és a mai kor emberénél inkább tisztában voltak a járványok fenyegető veszélyeivel, mégsem volt mindenki szabálykövető. Ezt bizonyítja a Heves Megyei Levéltár hml_IV_9_d_9_no214_1740 jelzetű irata alapján bemutatott eset.

A török nyelvű könyvnyomtatása története későn indult, az első török nyelvű „ősnyomtatványok” a XVIII. században kerülnek ki a sajtó alól. Az első műhely elindítója és így a török nyomdászat megteremtője, Ibrahim Müteferrika, kolozsvári születésű magyar ember volt. 

1957 februárjában jelent meg az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharcról talán az első kötet, Brüsszelben, francia nyelven, egy fiatal magyar újságíró, később híres belga festő, Martin Illik (vagyis Illik Márton, 1925-2015) tollából. A kis könyv kikerült a hazai köztudatból, mint ahogy a szerző számos további francia nyelven írt munkája is.  

A korábban ehelyütt már röviden bemutatott, a pécsi Klimo-könyvtárban őrzött iskoladrámák közül az egyetlen francia nyelvűt mutatta be Majorossy Imre a könyvtár nyilvánossá tételének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.

Az Ez itt a kérdés vendége volt Dr. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója és Dr. Szabados György a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának igazgatója.

A legkorábbi latin betűs, magyar nyelvű szövegemlékünkben, a Pray-kódexben olvasható „Halotti beszéd és könyörgés” egyetlen mondatában kifejeződik a katolikus világ viszonya a halálhoz: por és hamu vagyunk. A test mulandóságának és a lélek halhatatlanságának viszonya az emberi civilizáció örök nagy kérdéseinek egyike.