A Kárpát-medencében élő magyarok elterjedése 2011-ben

A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, dr. Bódi Zoltán előadást tartott a UNESCO „Információ mindenkinek” című programjának június 30-a és július 2-a között megrendezett nemzetközi konferenciáján (II International High-Level Conference. “World Treasury of Mother Tongues: Nourish and Cherish. Context, Policy and Practice of Preserving Indigenous Languages”). A tanácskozás központi témája az őshonos kisebbségek nyelvének megőrzése volt.


A nagyszentmiklósi kincs, ez a jelenleg huszonhárom aranyedényből álló – valószínűleg nem teljes – készlet a hazánk területén élt nomád népek és kultúrák legnagyszerűbb és méltán leghíresebb fennmaradt kincse, amelynek pontos datálása, eredeti tulajdonosa a mai napig éles szakmai vita tárgya, de művészi értékén nem lehet vitatkozni.

Árkot ásott, kincset talált a gazda

Szent Korona

Ötödik alkalommal rendezte meg a Magyarságkutató Intézet a Szent Korona-eszméről/Szent Korona-tanról szóló tudományos kerekasztal-sorozatát, amelynek keretében folytatták a május 9.-i téma, az „Egy archiregnum alapítása” kifejtését.


A világ első steppei birodalmát megalapító ázsiai hunokról tartott előadást Daubner György június 25-én a Magyarságkutató Intézetben. A magánkutató gazdag filmanyag segítségével mutatta be és összegezte a legújabb nemzetközi tudományos eredményeket.

Daubner György

békéscsabai evangélikus nagytemplom

Békéscsaba evangélikus temploma az ország talán kevésbé ismert építészeti különlegességeinek egyike. A középkori eredetű város – sok magyarországi településhez hasonlóan – a török korban veszített jelentőségéből. A legnagyobb csapást a Bécs elleni török támadást követő hosszadalmas felszabadító háborúban szenvedte el: az átvonuló csapatok ellátása óriási tehertételt jelentett a lakosságnak, akik lakóhelyüket elhagyva próbáltak kitérni a hadak útjából.


Még életében formálódni kezdett Szepesy Ignác püspök kultusza; arcképe elhelyezésének három díszes beszéd teremtett emelkedett légkört, halála után pedig megemlékezések sorával tisztelegtek a néhai főpásztor előtt. Írásunkban a személye körüli kultusz egyik első emlékét mutatjuk be.

Szepesy-kép

 Szent László szobra a nagyváradi székesegyház előtt

„Ebben az időben a felséges férfiú, [III.] Béla, Magyarország királya elküldötte bizalmas nótáriusait az Apostoli Szentszékhez és az kérte [III.] Ince [helyesen III. Celesztin] pápa úrtól, hogy rendelje el a megboldogult László király maradványainak felelmeltetését, hogy azokat illőbb helyen lehessen elhelyezni, s rendelje el, hogy őt a szentek sorába iktassák. Kérésébe a pápa beleegyezett, és elküldött egy főtisztelendő férfiút, Gregorius de Chrescencio kardinálist, hogy a király kívánságának illő módon tegyen eleget.” 


„Öt dolog van, amit soha sem tettem. Száz aranyat tűzök ki annak a fejére, aki engem valaha nevetni, fizetni, gorombáskodni, hízelegni vagy szaladni látott” – idézte bernátfalvi Bernát Gáspár (Tiszafüred, 1810. június 26. – Pest, 1873. január 4.) egyik híres mondását Törs Kálmán a reformkor fővárosi kávéházainak jellegzetes íróegyéniségéről írott nekrológjában. 

Bernát Gáspár

Anjou Hedvig

Hazánkban egyelőre még nem ismeretes Heinrich Bitterfeld domonkos szerzetes Anjou Hedvig, Lengyelország királynője, I. (Nagy) Lajos királyunk lánya számára írt királytükre, a De vita contemplativa et activa (A szemlélődő és a cselekvő életről), sem pedig a mű a szerzője. 


Caput mundi. Évszázadok óta ezzel a kifejezéssel illetik a nyugati latin kereszténység központját, a pápaság székhelyét, Rómát, amelyet a késő középkori Európa egyik legfontosabb vallási központjaként zarándokok ezrei kerestek fel nemcsak Itália, hanem az Alpokon túli országok földjéről is.

A korabeli Róma (wikipedia)