
A „perlaszi győző”, Kiss Ernő altábornagy
Százhetvenöt esztendővel ezelőtt, 1849. október 6-án a császári bosszúállás elérte tetőpontját: kivégezték a tizenhárom aradi vértanút és gróf németújvári Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt.
„Egyesek egyáltalán nem épültek fel többé ebből a rettenetből”
A népi hiedelmek kísértetalakjai között a XIX. századig előkelő helyet foglaltak el a lápi lidércek, „tüzes emberek” (homo ignitus). Noha alakjuk már a XX. századra kikopott a köztudatból, országszerte sok adat maradt fent róluk.1


A nő a társadalomban és a családban – konferencia a Magyarságkutató Intézetben
A nő a társadalomban és a családban I. - A női nevelés és lelki élet, a női ideál a középkori és a kora újkori Magyarországon címmel kezdte meg a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma háromnapos közös konferenciáját, amelynek a Magyarságkutató Intézet adott otthont.
Gályarabságból egyetemi katedrára
Otrokocsi Fóris Ferenc (1648–1718) élete a korabeli mértékkel mérve nem volt rövid, változatosságát tekintve pedig mai és korabeli mértékkel is párját ritkító.


A Magyarságkutató Intézet is csatlakozott a Kutatók Éjszakája programsorozathoz
A Dózsa-féle parasztfelkelés első emléke: a Stauromachia
A Dózsa-féle parasztfölkelés – különböző okoknál fogva – máig elevenen él a magyar történelmi emlékezetben. A hevenyészetten fölszerelkezett parasztsereg látszólag ok nélküli és céltalan garázdálkodása, majd pedig a lázadás rendkívüli kegyetlenségű leverése elsősorban az előző rendszerben vált az „osztályharc” korai emlékévé.


A mongolisztika oktatásának története a magyar egyetemeken
A XIX. században a magyar nyelvészek figyelme az altaji nyelvek felé fordult, amelyekbe akkor beleértették az uráli nyelveket is. A fő motiváció a magyar nyelv, illetve a magyar nép eredetének, rokonságának feltárása volt, és sokan ekkor még egyenlőségjelet tettek a nyelvrokonság és az etnikai, genetikai rokonság közé.
Vak Bottyán emlékezete
Bottyán János 1643 körül született Esztergomban és 1709-ben, szeptember 26-án vagy 27- én halt meg Tarnaörsön. A törökellenes háborúk (1683-1699) legendás magyar végvári vitéze, aki részt vett Érsekújvár ostrománál, és ott volt Esztergom és Buda visszafoglalásakor is.


Anonymus konferencia a Magyarságkutató Intézetben
Európai honfoglalások a középkorban címmel rendezett tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet, az Anonymus konferenciasorozat első eseményeként.
„Kötöttséget csak egyetlen örökségemhez tudok, és ez az anyanyelvem”
Negyvenöt éve hunyt el Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító. Hetvenedik születésnapja alkalmából semmiféle állami elismerést vagy díjat nem kapott. Az akkori kultuszminiszter1 egy agyagkerámiás plakettben azzal gratulált neki, hogy sokat tett a szegényekért, köztük a bukovinai csángókért.
