Náray György (csallóközcsütörtöki plébános 1674 és 1679 között) feljegyzése

A népi hiedelmek kísértetalakjai között a XIX. századig előkelő helyet foglaltak el a lápi lidércek, „tüzes emberek” (homo ignitus). Noha alakjuk már a XX. századra kikopott a köztudatból, országszerte sok adat maradt fent róluk.1


A nő a társadalomban és a családban I. - A női nevelés és lelki élet, a női ideál a középkori és a kora újkori Magyarországon címmel kezdte meg a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma háromnapos közös konferenciáját, amelynek a Magyarságkutató Intézet adott otthont. 

Dr. Szili Katalin, Prof. Dr. Kásler Miklós, Dr. Major Gyöngyi

Otrokocsi Fóris Ferenc

Otrokocsi Fóris Ferenc (1648–1718) élete a korabeli mértékkel mérve nem volt rövid, változatosságát tekintve pedig mai és korabeli mértékkel is párját ritkító.


A kétnapos esemény keretében az érdeklődők rendkívül izgalmas előadásokkal, beszélgetésekkel kaptak betekintés az Intézet munkájába. 
 
Kutatok éjszakája

Stephanus Taurinus / Stephan Stieröxel Stauromachia

A Dózsa-féle parasztfölkelés – különböző okoknál fogva – máig elevenen él a magyar történelmi emlékezetben. A hevenyészetten fölszerelkezett parasztsereg látszólag ok nélküli és céltalan garázdálkodása, majd pedig a lázadás rendkívüli kegyetlenségű leverése elsősorban az előző rendszerben vált az „osztályharc” korai emlékévé.


A XIX. században a magyar nyelvészek figyelme az altaji nyelvek felé fordult, amelyekbe akkor beleértették az uráli nyelveket is.  A fő motiváció a magyar nyelv, illetve a magyar nép eredetének, rokonságának feltárása volt, és sokan ekkor még egyenlőségjelet tettek a nyelvrokonság és az etnikai, genetikai rokonság közé. 


Vak Bottyán

Bottyán János 1643 körül született Esztergomban és 1709-ben, szeptember 26-án vagy 27- én halt meg Tarnaörsön. A törökellenes háborúk (1683-1699) legendás magyar végvári vitéze, aki részt vett Érsekújvár ostrománál, és ott volt Esztergom és Buda visszafoglalásakor is.


Európai honfoglalások a középkorban címmel rendezett tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet, az Anonymus konferenciasorozat első eseményeként.

Anonymus konferencia

Ignácz Rózsa 1927-ben. Színházi Élet, 28.

Negyvenöt éve hunyt el Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító. Hetvenedik születésnapja alkalmából semmiféle állami elismerést vagy díjat nem kapott. Az akkori kultuszminiszter1  egy agyagkerámiás plakettben azzal gratulált neki, hogy sokat tett a szegényekért, köztük a bukovinai csángókért. 


Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet, a Magyarországi Baptista Egyház és a Baptista Szeretetszolgálat. A kooperáció elősegíti a három szervezet munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás és értékek megőrzése érdekében.

Együttműködés a Magyarságkutató Intézet, a Magyarországi Baptista Egyház és a Baptista Szeretetszolgálat között