Régi rigmus anyanyelvünk napjára

1999-ben nyilvánította az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává, hogy felhívják a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére. Ma Kárpát-medence-szerte méltatják a magyarok saját anyanyelvüket, szép versekkel, előadásokkal készülnek az iskolai rendezvényekre legkisebbtől a legnagyobbig. 


Közel harminc egyesület, szervezet, valamint magánszemély adott be pályamunkát a Magyarságkutató Intézet felhívására. A pályázattal hazai és határon túli történeti újrajátszó és katonai hagyományőrző közösségektől várt fotókat az intézet.

illusztráció - pályázati lezárás - fényképezőgép

Barabás Miklós alkotása (1846), forrás: Wikipédia

Tizenegy évvel a szabadságharc leverése után, amikor a politikai kiegyezésnek még a jelei sem mutatkoztak, a „néma ellenállás” testet, pontosabban ruhát öltött. 


A kétszáz évvel ezelőtt született író nagyságról, Jókai Mórról emlékezett meg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója a Honnan tudjuk, amit tudunk? beszélgetéssorozat bevezetőjében. Dr. B. Szabó János jelezte, a Magyarságkutató Intézetnek szándékában áll saját rendezvénnyel és kiadvánnyal csatlakozni a Jókai 200 programsorozathoz. 

B. Szabó János

Jókai Mór

A ma 200 éve született író kétségtelenül azon kevés személyiség közé tartozik, akit nem a szó szokásos értelmében kell bemutatni az olvasónak.


Gróf széki Teleki Józsefet (1790–1855) nemcsak jogászként és történetíróként, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójaként és első elnökeként ismerjük, de ő volt az, aki nyelvészként is jelentős örökséget hagyott a tudományos utókorra. 

Teleki József - Barabás Miklós festménye (1836)

Jakab Elek és Mike Sándor sírköve a kolozsvári Házsongárdi temetőben (a szerző felvétele)

Kétszázöt esztendeje született a marosszéki Szentgericén Jakab Elek történész, jogász, levéltáros, aki jelentős tudományos életművet hagyott az utókorra.


A XX. század egyik kimagasló magyar keletkutatója volt, a jelenkor azonban már alig emlékszik rá és munkásságára. Írásunkban Gaál László iráni kutatásait mutatjuk be.

Gaál László

Az esztergomi bazilika képe (forrás: Pixabay)

Történeti köztudatunk Álmos szépunokájához, Szent István királyhoz köti a magyar állam megalapítását, ami jogos, hiszen István magyar államot épített.


Hit, Remény és Rajzfilm (Fede, Speranza e Cartoni) címmel Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, kultúrtörténész, grafikusművész (1941–2021) alkotásaiból rendeztek tematikus kiállítást Rómában.

Hit, Remény és Rajzfilm (Fede, Speranza e Cartoni) címmel rendeztek tematikus kiállítást Rómában.