A Magyarságkutató Intézet munkatársa, Agócs Gergely 2026. június 22–26. között részt vett a III. International Maqom Art Forum Namangan – 2026 nemzetközi kulturális és tudományos fórumon Üzbegisztánban, ahol a magyar népdalok és a karakalpak zenei hagyomány párhuzamairól tartott előadást.

A Magyarságkutató Intézet Arisztokrata nők mint anyák és nagyasszonyok a XVIII. században című konferenciáján Hursán Szabolcs előadása a kora újkori Magyarország egyik legjelentősebb nőalakjának, Batthyányné Strattmann Eleonórának (1672–1741) eddig kevéssé kutatott levelezését mutatta be. Az előadás rávilágított arra, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Batthyány Levéltárában fennmaradt több száz levél nem csupán egy arisztokrata asszony mindennapjait tárja fel, hanem a 18. századi magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet működésébe is egyedülálló betekintést enged.

Az Arisztokrata nők mint anyák és nagyasszonyok a XVIII. században című konferencia második napján Kápolnás Olivér, a Magyarságkutató Intézet kutatója a kelet-ázsiai történelem egy különleges fejezetét mutatta be. Előadásában azt vizsgálta, milyen szerepet játszhatott egy erős jellemű, a forrásokban kedvezőtlenül ábrázolt mostohaanya egy későbbi birodalomalapító életútjának alakulásában.

Egy 774/775-ben bekövetkezett rendkívüli kozmikus esemény nyomai évszázadokkal később a késő avar kor régészeti időrendjének pontosításában is fontos szerepet játszhatnak. A radiokarbon-mérések eredményei ugyanis olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek új megvilágításba helyezhetik a Kárpát-medence 8–9. századi kronológiáját, és akár az avar kori temetők használati idejéről alkotott eddigi elképzeléseink felülvizsgálatát is szükségessé tehetik.

A július végi ünnepek egyszerre őrzik a keresztény hit, a magyar népi vallásosság és a paraszti élet rendjének emlékeit. Mária Magdolna és Szent Anna ünnepe ma is arra emlékeztet, hogy az év körforgása, a természet változása és az emberi élet eseményei elválaszthatatlan egységet alkotnak.

A török-magyar háborúk egyik máig legemlékezetesebb eseménye az 570 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én kivívott nándorfehérvári diadal. Nándorfehérvár (ma Belgrád, Szerbia) a 15. században a Magyar Királyság déli határvédelmi rendszerének egyik kulcsfontosságú erődítménye volt: innen lehetett ellenőrizni az ország szívébe vezető konstantinápolyi–budai hadiutat. Nándorfehérvár elfoglalására éppen ezért az oszmán hadvezetés különös figyelmet fordított.

Idén is megelevenedett a középkor a Visegrádi Palotajátékokon. Videónkban Sashalmi Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Hagyományőrző és Történeti Rekonstrukciós Kutatóközpontjának igazgatója kalauzolja el a nézőket az Arany Griff Rend részvételével megrendezett lovagi bemutatóra.

A Magyarságkutató Intézet munkatársa meghívott plenáris előadóként vett részt a III. „Szláv–türk világ: történelem és modernitás” című nemzetközi tudományos konferencián, amelyet 2026. június 26–27-én rendeztek meg Csebokszáriban, az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csuvas Köztársaság fővárosában. A rangos tudományos fórum kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy Intézetünk legújabb nyelvtörténeti kutatási eredményei nemzetközi szakmai közegben is bemutatkozhassanak, valamint új tudományos együttműködések alapjai szülessenek.

A márciusi ifjak vezéregyéniségei közül Petőfi Sándort, Jókai Mórt és Vasvári Pált emelte ki a történeti emlékezet. A 19. században még mindenképpen – különösen a Vasárnapi Ujság – együtt jelenítette meg őket az 1848. március 15-i nap kerek évfordulóin. Később a triász legfiatalabbja, a ma kétszáz éve született Vasvári Pál nem került annyira a közfigyelem központjába, mint két társa.

Bizonyosan nem véletlen, hogy éppen most, a nagy nyári mezőgazdasági munkák derekán, tiszteljük és kérjük közbenjáró segítségét a tizennégy segítőszentnek, akiket latinul úgy neveznek: Quatuordecim Auxiliatores, Quattuordecim Advocati. Bár szentjeink mindegyikének van külön liturgikus emléknapja is a kalendáriumban, július 12-én mégis együtt fohászkodik segítségükért, közbenjáró imádságukért a hitben élő ember.