25 éve már, hogy dr. Katona Imre nincs közöttünk. Negyed évszázad hosszú idő: ha a személyes emlékek, érzések és emberi benyomások halványulnak is, műveltségének, stílusának, szellemiségének lenyomatát tekintélyes életmű őrzi.

1951. május 21-én a Rákosi diktatúra történetének egyik legdrámaibb, máig ható társadalompolitikai akciója vette kezdetét: a budapestiek kitelepítése. A rendszer intézkedése nem pusztán rendészeti vagy lakáspolitikai lépés volt, hanem tudatos társadalomátalakító kísérlet, azzal a céllal, hogy a nemkívánatos (a korszak ideológiai nyelvezetén: reakciós, osztályidegen) társadalmi csoportokat fizikailag eltávolítsa, egzisztenciálisan megtörje és identitásukat szétzilálja.

Május 21. a magyar honvédelem napja. 1849-ben ekkor ért szabadságharcunk zenitjére, hiszen tizenhét napos intenzív ostrommunkálatot követően a honvédek döntő rohama sikerrel járt: Budavár felett újból Szűz Máriás lobogót lengetett a tavaszi szellő. E nap a honvédsereg diadalát hirdette, amit Bécs kétségbeesésében azzal ismert el, hogy szégyenszemre a cár fegyveres segítségét kérte.

A Magyarságkutató Intézetben megrendezett előadói est különleges betekintést nyújtott a belső-ázsiai népek zenei és epikus hagyományaiba. Az esemény közreműködője Dr. Somfai Kara Dávid, az MKI Eurázsiai Kapcsolatok Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa volt, aki előadásában a mongol nyelvű népek folklórjának, hőseposzainak és zenei világának legfontosabb hagyományait ismertette.

Látogatása során mintegy ötven diák nyerhetett betekintést az archeogenetika világába, valamint a Magyarságkutató Intézet laboratóriumi munkájába. A program során három előadást hallhattak a kutatások módszereiről, történeti jelentőségéről és legfontosabb eredményeiről.

A Magyarságkutató Intézet és a Pazirik Kft. együttműködésében készült kisfilm a magyar királyság szakrális és történeti jelképeit mutatja be. A film a keresztény magyar állam megszületésének korába vezeti vissza a nézőt: Géza fejedelem fiának, István királynak a megkoronázásához és ahhoz a történelmi pillanathoz, amikor megszületett a keresztény Magyar Királyság.

A Magyarságkutató Intézet új szervezeti keretek között folytatja tudományos tevékenységét. Az Intézet új Szervezeti és Működési Szabályzatát a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2026 márciusában hagyta jóvá, amely a közelmúltban lépett hatályba.

Hivatalos látogatást tett a Magyarságkutató Intézetben a Mongol Tudományos Akadémia Külföldi Kapcsolatok Osztályának vezetője, Mrs. Nyamkhishig Sambuu. A megbeszélés középpontjában a magyar–mongol tudományos kapcsolatok fejlesztése, valamint a magyar őstörténeti kutatások belső-ázsiai vonatkozásai álltak.

46 éve hunyt el Bálint Sándor néprajztudós. „Szerettem volna az embereket és diákokat az égi posztulátumokra döbbenteni. Nem lehet rajtuk segíteni: a szeretetet gyöngeségnek érzik. Megvetik, miközben elepednek utána.”

A 19. század végi ezredéves – úgynevezett millenniumi – ünnepségekre évek óta készült az ország vezetése, s azért, hogy a szándék meg is valósuljon, a törvényhozás elfogadta az 1892. évi II. törvénycikket Baross Gábor kereskedelmi miniszter az „1895. évben Budapesten tartandó nemzeti kiállításról” címmel beadott javaslata alapján. A kiemelt jelentőségű ünnepi alkalomra számos beruházást, fejlesztést szerettek volna befejezni, azonban a megkezdett munkálatoknál látszott, hogy nem tartható az eredetileg tervezett évfordulós év, ezért a következő, 1896-os esztendőt szentelték az országos eseménynek. Az 1896. május 2. és október 31. közötti időszakban egymást érték a különböző rendezvények. A látványosságok közé tartozott – az európai léptékben is úttörőnek számító – budapesti földalatti vasút, amelynek megépítése ugyancsak az utolsó percben indult el.