November 11-én mutatták be Németh Zsoltnak, a kutatóintézet nyugalmazott tudományos főmunkatársának legújabb könyvét, A Szent László-legenda falképciklusok értelmezése című kötetet a Magyarságkutató Intézet budapesti központjában.

November 6-án Marosvásárhelyen, a G Caféban tartott előadást Sashalmi-Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő-szakértője. Az est középpontjában a középkori kardrítusok és a „véres kard” hagyományának eredete állt.

A Természettudományi Múzeumban megrendezett, Eurázsia civilizációs génjeit vizsgáló nemzetközi konferenciát követően kínai és mongol kutatókból álló delegáció látogatott a Magyarságkutató Intézetbe. A vendégeket M. Lezsák Gabriella főigazgató és Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója fogadta, hogy egyeztessék a történelem, régészet, antropológia és archeogenetika területén induló közös kutatási projekteket.

1938 nyarának végén az Anschluss folytán területileg gyarapodó Harmadik Birodalom már a cseh uralom alatt lévő Szudétavidék visszaszerzésére készülődött.

Erő kell a béke megnyeréséhez, de erő kell a béke elfogadásához is. 1081-1082 táján az előbbi nyerő helyzet jutott I. László királynak, s az utóbbi vesztes pozícióban találta magát Salamon király, akinek emléknapja október 29-re esik Pólában.

Magyarország viharos XX. századi történelmében 1956. október 23-a sorsdöntő korszakhatár volt, jelentősége csak az 1848. március 15-i eseményekhez hasonlítható. 

A Magyarságkutató Intézet nyolc új kötettel bővítette könyvsorozatát, amelyek a magyar történelem, nyelv és kultúra különböző területeit mutatják be.

A Magyarságkutató Intézet örömmel és büszkeséggel tudatja, hogy Sashalmi-Fekete Tamás, a Történeti Kutatóközpont történésze, valamint a Szent György Lovagrend Tudományos Tagozatának tagja Szent László Forrása díjat kapott. 

Az egri nők 1552. évi várvédő szerepe a magyar kollektív emlékezet egyik legtartósabb motívumává vált.