A Magyarságkutató Intézet szeretettel várja az érdeklődőket a Szent Korona Est következő alkalmára, amely a magyar történelem egyik meghatározó korszakát, a Szent Korona visszaszerzéséhez vezető utat és Mátyás király koronázásának előzményeit állítja a középpontba.

A Magyarságkutató Intézet szeretettel várja az érdeklődőket 2026. június 17-én 17 órára a Magyar pásztorok zenei öröksége című zenés előadásra, amely a magyar pásztorkultúra különleges hangzó világába kalauzolja el a vendégeket. Az est előadói Dr. Agócs Gergely népzenekutató, az Intézet tudományos főmunkatársa és Nagy Gábor, az MKI tudományos segédmunkatársa lesznek.  

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett pódiumbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet, amelynek középpontjában a külhoni magyarság jelenkori helyzete, a tudományos élet lehetőségei és a nemzeti összetartozás megélésének különböző formái álltak.

A Kárpát-medencei magyarság honfoglalás- és kora Árpád-kori temetőinek legújabb kutatási eredményeit mutatták be a Magyarságkutató Intézet (MKI) június 2-án megrendezett tudományos konferenciáján. A rendezvényen régészek, archeogenetikusok és archeometriával foglalkozó kutatók ismertették azokat az új eredményeket, amelyek árnyalhatják a 10–11. századi magyarság temetőiről alkotott képünket.

Úrnapja – az oltáriszentség nagy, nyárkezdő ünnepe. Lassan az esztendő deléhez érkezünk, hisz elértünk júniusba, azaz Szent Iván havába. A Szentháromság vasárnapját követő csütörtököt emlegeti és ünnepli az Egyház, Úrnapjaként.

Szép hagyományt újított fel A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvénycikk, amely hőseink kultuszát ismét a nemzeti emlékezet részévé tette. E törvénycikk azonban nem csupán a XX. századi világháborúkban elesettekre, hanem ezeréves állami létünk védelmében elesett valamennyi katonára és civilre is kiterjesztette az emlékezést: „A magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam. A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének érzi, hogy tisztelettel adózzék azok emléke előtt, akik vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”¹

A nemzeti összetartozás napja alkalmából rendez pódiumbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet 2026. június 4-én. Az esemény arra keresi a választ, miként él tovább Trianon öröksége a magyar tudományos és kulturális kapcsolatokban, illetve hogyan járulhatnak hozzá a Kárpát-medence különböző régióiban dolgozó kutatók szakmai együttműködéseikkel és személyes kapcsolataikkal a nemzeti összetartozás élményének megerősítéséhez. 

A történeti tudás nem múltba fordulás, hanem jövőépítés. Történelmünk azt mutatja, hogy a magyarság akkor tudott tartósan megerősödni nemcsak kulturális, hanem gazdasági értelemben is, amikor saját kulturális értékeit, önazonosságát tudatosan erősítette. A magyar őstörténet kutatása nem politikai jelszó, hanem nemzeti jelentőségű tudományos feladat – mondta a Demokratának dr. M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

A pünkösd ünnepének magyar elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, az ünnep ugyanis a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Időpontja a húsvéthoz kötődik, tehát mozgó ünnep, a lehetséges legkorábbi időpontja május 10-e, a legkésőbbi pedig június 13-a.

Május 22-étől a nap az állóövi csillagok rendjében eléri az Ikrek jegyét. Az ősi teremtéstörténetek szerint ez az időszak egykor a világ teremtésének idejét –minden dolgok kezdetét – adta.