A nyári napforduló az év egyik legjelentősebb fordulópontja, amelyhez a magyar hagyományvilágban számos szokás, hiedelem és közösségi ünnep kapcsolódik. A Szent Iván-éji tüzek, a termékenység- és egészségvarázsló szertartások, valamint a népi emlékezetben fennmaradt mondák egyaránt arról tanúskodnak, hogy eleink különös figyelemmel kísérték a természet rendjének e kiemelkedő pillanatát. 

A Magyarságkutató Intézet sajátos hangszerbemutató előadói estjén a magyar pásztorkultúra egyik legértékesebb, ugyanakkor kevéssé ismert öröksége került a középpontba. A Magyar pásztorok zenei öröksége című rendezvény előadói Agócs Gergely néprajzkutató és népzenész, valamint Nagy Gábor néprajzkutató, a Magyarságkutató Intézet Néprajzi Kutatóközpontjának munkatársai voltak. 

A Magyarságkutató Intézet rendkívüli pódiumbeszélgetésen mutatta be legújabb archeogenetikai kutatási eredményeit, amelyek újabb mérföldkövet jelentenek az Árpád-ház történetének feltárásában. A rendezvény középpontjában az a nemzetközi jelentőségű tudományos áttörés állt, amelynek eredményeként a kutatóknak sikerült azonosítaniuk II. (Vak) Béla magyar király földi maradványait, valamint további két, férfiági Árpád-házi leszármazottat.

1849 júniusában a császári-királyi csapatok mellett a cári intervenciós erők is Magyarhonra törtek, és megkezdődött a nemzet élethalálharca. Görgei Artúr tábornok arra törekedett, hogy még az orosz csapatok beérkezése előtt megverje a báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy parancsnoksága alatti császári-királyi fősereget a Vág vidékén. A nyári hadjárat első szakaszában – 1849. június 16-án – a feldunai hadsereg jobbszárnyán indított támadás során a II. hadtest Királyrév–Zsigárd között sikereket ért el, ám az ellenség visszanyomta Asbóth Lajos ezredes hadtestét. 

A Magyarságkutató Intézet 2026. június 17-én 18 órától rendkívüli pódiumbeszélgetést rendez abból az alkalomból, hogy a közelmúltban nemzetközi jelentőségű tudományos eredmény látott napvilágot az Árpád-ház kutatásával kapcsolatban.

A Magyarságkutató Intézet kiemelt kutatása során a székesfehérvári osszárium (csontkamra) több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, amivel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is. A genetikai adatok igazolják a dinasztia sztyeppei származását (R1a-Z93) és a honfoglaló elittel való kapcsolatait, emellett a dinasztikus házasságok révén északi, viking kori genetikai szálakat, valamint az idő előrehaladtával fokozatos európai integrációt mutatnak. Az interdiszciplináris áttörés a történelmi leírásokkal egybevágó genetikai alapú megjelenés-rekonstrukciók mellett hosszú távon megalapozza az azonosított uralkodók és főrangú személyek méltó újratemetését a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen.

Gyarmati-Paor Zoltán, a Magyarságkutató Intézet médiareferense mutatta be legújabb regényét, az Arc/vonal című kötetet. A pódiumbeszélgetés résztvevői arra keresték a választ, miként találkozhat a tudomány és a szépirodalom, hogyan válhatnak a történeti, régészeti és archeogenetikai kutatások eredményei egy modern krimi–thriller–kalandregény szerves részévé.

A Magyarságkutató Intézet szeretettel várja az érdeklődőket a Szent Korona Est következő alkalmára, amely a magyar történelem egyik meghatározó korszakát, a Szent Korona visszaszerzéséhez vezető utat és Mátyás király koronázásának előzményeit állítja a középpontba.

A Magyarságkutató Intézet szeretettel várja az érdeklődőket 2026. június 17-én 17 órára a Magyar pásztorok zenei öröksége című zenés előadásra, amely a magyar pásztorkultúra különleges hangzó világába kalauzolja el a vendégeket. Az est előadói Dr. Agócs Gergely népzenekutató, az Intézet tudományos főmunkatársa és Nagy Gábor, az MKI tudományos segédmunkatársa lesznek.  

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett pódiumbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet, amelynek középpontjában a külhoni magyarság jelenkori helyzete, a tudományos élet lehetőségei és a nemzeti összetartozás megélésének különböző formái álltak.