
Kuruzslás vagy mesterfogás?
Igen sajátságos módon látták el a mandzsu dinasztia megalapítójának, Nurhacsinak súlyos sebeit annak idején. A szokatlan „gyógymódra” nálunk is több példa akadt.
Tennivaló Gyümölcsoltó Boldogasszony napján
A magyar néphagyományban a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja fontos esemény volt, ugyanis nagyjából ebben az időben oltották a gyümölcsfákat.


Meghosszabbították Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgatói kinevezését
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a törvényi előírások alapján meghosszabbította Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgatói kinevezését. Az intézet tudományos főigazgató-helyettesének Dr. B. Szabó János történészt nevezte ki.
Egybe vagy külön?
Első hallásra ennél nem is lehet egyszerűbben megválaszolható kérdést feltenni: a szavakat általában külön írjuk le egymástól. Néha pedig egybe. Néha. De általában mikor is? Ezúttal a különírás-egybeírás alapeseteit vesszük sorra.


A tudomány nem felejt
Minden nemzet története egy tévésorozat, ami akkor képes fönnmaradni, ha valami különleges történik – a többi között ezt a gondolatot osztotta meg a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója a Mandiner olvasóival.
A történészmesterséget mutatják be a Magyarságkutató Intézetben
A történész mestersége címmel új beszélgetéssorozatot indított a Magyarságkutató Intézet, amely a hivatást gyakorlók munkájának izgalmas kérdéseire ad választ.


Kitüntetést kapott munkatársunk
A magyar kulturális örökség feltárása és megőrzése érdekében végzett munkája elismeréseképpen a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Dr. Csornay Boldizsár klasszika-archeológust, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesét.
Ott voltunk a Katonadombon
Rendhagyó módon emlékezett Dunakeszi 1848–1849 hőseire március 16-án, vasárnap.


Szabadságharcos hiedelmek és a valóság
Lehet, hogy Petőfi Sándor mégsem halt meg a fehéregyházi csatában 1849-ben? Görgei Artúr áruló volt? Kossuth Lajos előre látta Trianont? A kiegyezéssel kapcsolatban Deák Ferencnek vagy inkább Kossuth Lajosnak volt igaza? – a világhálón talált legpopulárisabb, 1848/1849-es szabadságharchoz kapcsolódó kérdésekről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Köő Artúr történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanársegédje.
1849 március idusa: „a Magyar Szabadság évnapja”
Bizony, 1849 márciusában nehéz helyzetben volt Magyarhon. Kál–Kápolna mellett döntetlennel végződött a császári-királyi és a magyar fősereg összecsapása, a honvédek azonban parancsra meghátráltak.
