Az Arisztokrata nők mint anyák és nagyasszonyok a XVIII. században című konferencia második napján Kápolnás Olivér, a Magyarságkutató Intézet kutatója a kelet-ázsiai történelem egy különleges fejezetét mutatta be. Előadásában azt vizsgálta, milyen szerepet játszhatott egy erős jellemű, a forrásokban kedvezőtlenül ábrázolt mostohaanya egy későbbi birodalomalapító életútjának alakulásában.

Egy 774/775-ben bekövetkezett rendkívüli kozmikus esemény nyomai évszázadokkal később a késő avar kor régészeti időrendjének pontosításában is fontos szerepet játszhatnak. A radiokarbon-mérések eredményei ugyanis olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek új megvilágításba helyezhetik a Kárpát-medence 8–9. századi kronológiáját, és akár az avar kori temetők használati idejéről alkotott eddigi elképzeléseink felülvizsgálatát is szükségessé tehetik.

A július végi ünnepek egyszerre őrzik a keresztény hit, a magyar népi vallásosság és a paraszti élet rendjének emlékeit. Mária Magdolna és Szent Anna ünnepe ma is arra emlékeztet, hogy az év körforgása, a természet változása és az emberi élet eseményei elválaszthatatlan egységet alkotnak.

A török-magyar háborúk egyik máig legemlékezetesebb eseménye az 570 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én kivívott nándorfehérvári diadal. Nándorfehérvár (ma Belgrád, Szerbia) a 15. században a Magyar Királyság déli határvédelmi rendszerének egyik kulcsfontosságú erődítménye volt: innen lehetett ellenőrizni az ország szívébe vezető konstantinápolyi–budai hadiutat. Nándorfehérvár elfoglalására éppen ezért az oszmán hadvezetés különös figyelmet fordított.

Idén is megelevenedett a középkor a Visegrádi Palotajátékokon. Videónkban Sashalmi Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Hagyományőrző és Történeti Rekonstrukciós Kutatóközpontjának igazgatója kalauzolja el a nézőket az Arany Griff Rend részvételével megrendezett lovagi bemutatóra.

A Magyarságkutató Intézet munkatársa meghívott plenáris előadóként vett részt a III. „Szláv–türk világ: történelem és modernitás” című nemzetközi tudományos konferencián, amelyet 2026. június 26–27-én rendeztek meg Csebokszáriban, az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csuvas Köztársaság fővárosában. A rangos tudományos fórum kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy Intézetünk legújabb nyelvtörténeti kutatási eredményei nemzetközi szakmai közegben is bemutatkozhassanak, valamint új tudományos együttműködések alapjai szülessenek.

A márciusi ifjak vezéregyéniségei közül Petőfi Sándort, Jókai Mórt és Vasvári Pált emelte ki a történeti emlékezet. A 19. században még mindenképpen – különösen a Vasárnapi Ujság – együtt jelenítette meg őket az 1848. március 15-i nap kerek évfordulóin. Később a triász legfiatalabbja, a ma kétszáz éve született Vasvári Pál nem került annyira a közfigyelem központjába, mint két társa.

Bizonyosan nem véletlen, hogy éppen most, a nagy nyári mezőgazdasági munkák derekán, tiszteljük és kérjük közbenjáró segítségét a tizennégy segítőszentnek, akiket latinul úgy neveznek: Quatuordecim Auxiliatores, Quattuordecim Advocati. Bár szentjeink mindegyikének van külön liturgikus emléknapja is a kalendáriumban, július 12-én mégis együtt fohászkodik segítségükért, közbenjáró imádságukért a hitben élő ember.

Az 1849. július 2-án a császári-királyi fősereggel vívott második komáromi csatában Görgei Artúr vezérőrnagy kis híján odaveszett, báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy csapatai pedig Komárom alatt maradtak. Görgei napokig élet és halál között lebegett, miközben az új haditerv értelmében a feldunai hadsereget le kellett volna vezetni Szegedre. Erre helyettese, Klapka György vezérőrnagy későn szánta el magát, így az 1849. július 11-i harmadik komáromi csatában – amely a szabadságharc legvéresebb összecsapásaként ismert – már nem tudott áttörni a császári főseregen. 

A Magyarságkutató Intézet Beszélgetések a Szent Koronáról című podcastsorozatának legújabb epizódja ismét a magyar államiság legfontosabb jelképének történetét és fizikai valóságát vizsgálja. A sorozat különlegessége, hogy a Szent Koronát nem csupán történelmi vagy szakrális emlékként mutatja be, hanem tárgyi valójában, a rajta megfigyelhető változások, sérülések és átalakítások tükrében is elemzi.