Ilyenkor gyümölcsérés idején érdemes fölidézni őseink meglátását, miszerint az elcsöndesedés gyümölcse az imádság. Indítsuk az előttünk álló időszak hagyományainak áttekintését e napok jeles szentjének, Szent Lőrincnek a mondatával, aki, amikor hóhérai felszólították, hogy áldozzon Róma isteneinek, így válaszolt: „Az én éjszakám nem ismer sötétséget, azok számára, akik a Világ Világosságát követik minden örök fényben úszik!”

A tipológiai elemzés a régészeti kutatás alapvető módszere, amely a leletek formai és technológiai sajátosságainak összehasonlítására épül. A tanulmány a Velem–Szentvidről előkerült késő népvándorlás kori és Árpád-kori kerámiaanyag példáján ismerteti e módszer alkalmazását és jelentőségét.

A Magyarságkutató Intézet munkatársa, Agócs Gergely 2026. június 22–26. között részt vett a III. International Maqom Art Forum Namangan – 2026 nemzetközi kulturális és tudományos fórumon Üzbegisztánban, ahol a magyar népdalok és a karakalpak zenei hagyomány párhuzamairól tartott előadást.

A Magyarságkutató Intézet Arisztokrata nők mint anyák és nagyasszonyok a XVIII. században című konferenciáján Hursán Szabolcs előadása a kora újkori Magyarország egyik legjelentősebb nőalakjának, Batthyányné Strattmann Eleonórának (1672–1741) eddig kevéssé kutatott levelezését mutatta be. Az előadás rávilágított arra, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Batthyány Levéltárában fennmaradt több száz levél nem csupán egy arisztokrata asszony mindennapjait tárja fel, hanem a 18. századi magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet működésébe is egyedülálló betekintést enged.

Az Arisztokrata nők mint anyák és nagyasszonyok a XVIII. században című konferencia második napján Kápolnás Olivér, a Magyarságkutató Intézet kutatója a kelet-ázsiai történelem egy különleges fejezetét mutatta be. Előadásában azt vizsgálta, milyen szerepet játszhatott egy erős jellemű, a forrásokban kedvezőtlenül ábrázolt mostohaanya egy későbbi birodalomalapító életútjának alakulásában.

Egy 774/775-ben bekövetkezett rendkívüli kozmikus esemény nyomai évszázadokkal később a késő avar kor régészeti időrendjének pontosításában is fontos szerepet játszhatnak. A radiokarbon-mérések eredményei ugyanis olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek új megvilágításba helyezhetik a Kárpát-medence 8–9. századi kronológiáját, és akár az avar kori temetők használati idejéről alkotott eddigi elképzeléseink felülvizsgálatát is szükségessé tehetik.

A július végi ünnepek egyszerre őrzik a keresztény hit, a magyar népi vallásosság és a paraszti élet rendjének emlékeit. Mária Magdolna és Szent Anna ünnepe ma is arra emlékeztet, hogy az év körforgása, a természet változása és az emberi élet eseményei elválaszthatatlan egységet alkotnak.

A török-magyar háborúk egyik máig legemlékezetesebb eseménye az 570 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én kivívott nándorfehérvári diadal. Nándorfehérvár (ma Belgrád, Szerbia) a 15. században a Magyar Királyság déli határvédelmi rendszerének egyik kulcsfontosságú erődítménye volt: innen lehetett ellenőrizni az ország szívébe vezető konstantinápolyi–budai hadiutat. Nándorfehérvár elfoglalására éppen ezért az oszmán hadvezetés különös figyelmet fordított.

Idén is megelevenedett a középkor a Visegrádi Palotajátékokon. Videónkban Sashalmi Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Hagyományőrző és Történeti Rekonstrukciós Kutatóközpontjának igazgatója kalauzolja el a nézőket az Arany Griff Rend részvételével megrendezett lovagi bemutatóra.