Szeptember 25-én a Magyarságkutató Intézet is csatlakozik a Kutatók Éjszakája programsorozatához. Az érdeklődőket 17 órától előadásokkal, kutatói beszámolókkal, kiállítással és látványos bemutatókkal várjuk az Andrássy úti székházban.

Augusztusban Mongólia fővárosában, Ulánbátorban rendezték meg az International Association for Mongolian Studies XIII. nemzetközi konferenciáját. A nagyszabású tudományos eseményen a Magyarságkutató Intézetet Tóth Zsolt, a Nyelvtörténeti és Nyelvtervezési Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa képviselte.

Mónus József László (Farkas), a Magyarságkutató Intézet hagyományőrző íjász munkatársa messzebbre lőtt, mint valaha bárki a kategóriájában korábban. A nevadai Smith Creek kiszáradt tómedrében augusztus 29-én kezdődött távlövő íjászversenyen 1063,59 méterre juttatta nyílvesszőjét, ezzel 80 centiméterrel túlszárnyalva a 29 éve fennálló világrekordot.

A mai Kína területén, a Muu Us-homokföld peremén állnak Tongwancheng, az egyetlen feltárt, xiongnu néphez köthető főváros romjai. A több mint 1600 éves város története különleges betekintést enged a sztyeppei és letelepedett kultúrák találkozásába, miközben kutatása a hun–xiongnu örökség és az eurázsiai kapcsolatrendszerek vizsgálatához is fontos adalékokkal szolgál. Tanulmányunk a történeti források és a régészeti eredmények alapján mutatja be az egykori fővárost, amelynek feltárása 2025-ben új lendületet kapott.

A Magyarságkutató Intézet Nyelvtörténeti és Nyelvtervezési Kutatóközpontja 2026. szeptember 16–17-én nemzetközi konferenciát rendez Budapesten, amely az európai országok és a posztszovjet térség aktuális nyelvpolitikai folyamatait, kihívásait és jövőbeli lehetőségeit vizsgálja. A kétnapos tanácskozás hazai és külföldi kutatók részvételével többek között az állami nyelvpolitika, a kisebbségi nyelvek helyzete, a nyelvi jogok, az oktatás, a revitalizáció és a nyelvi standardizáció kérdéseit járja körül.

Ötszáz évvel a mohácsi csata után is élénk szakmai vita övezi az 1526. augusztus 29-én történteket. Elkerülhetetlen volt-e a vereség? Mekkora felelősség terhelte a magyar politikai és katonai elitet? Valóban késlekedett Szapolyai János? Jobb lett volna-e kivárni a további magyar csapatok érkezését? A Magyarságkutató Intézet Mohács 500 című podcastjában ezekről a máig vitatott kérdésekről beszélgetett Hidán Csaba régész, történész, a Hagyományőrző és Történeti Rekonstrukciós Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és Illik Péter történész, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa Toót-Holló Tamás moderálásával.

Szeptember 10-én ismét a Szent Korona történetének egyik különleges fejezetét állítjuk pódiumbeszélgetésünk középpontjába. Ezúttal a XIX. század eseményeit, a Szent Korona sérüléseit, valamint az ezekhez kapcsolódó javításokat és átalakításokat vizsgáljuk.

A 130 éve született Márton Áron püspök életútját a hithez, az igazsághoz és az emberi méltósághoz való rendíthetetlen ragaszkodás határozta meg. Háború, kisebbségi lét, börtön és kommunista üldöztetés sem tudta megtörni: következetesen kiállt az üldözöttekért, elutasította a politikai és ideológiai megalkuvást, és egész szolgálatával azt hirdette, hogy az ember soha nem válhat a hatalom eszközévé. Erkölcsi öröksége éppen ezért ma is különös erővel szól hozzánk.

Százöt esztendővel ezelőtt, 1921. augusztus 28-án kirobbant a nyugat-magyarországi felkelés, amely megakadályozta, hogy Ausztria elfoglalja az 1919. szeptember 10-i saint-germaini békében neki ígért magyar területeket.

A Magyarságkutató Intézet Arisztokrata nők mint anyák és nagyasszonyok a XVIII. században című konferenciáján Restás Attila előadása a 17. századi erdélyi kéziratos halotti beszédek világába vezette a hallgatóságot. A kutatás két, eddig kevéssé ismert forrás – Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála és Bethlen Elekné Nagy Klára temetésén elhangzott gyászbeszédek – elemzésén keresztül mutatta be, miként jelenítették meg a korszakban az erényes nő eszményét.