jezsuita atya tankönyve

A latin nyelv évszázadokon keresztül meghatározó volt a magyarországi művelődéstörténetben, így izgalmas kérdés, hogyan és milyen tankönyvekből sajátították el eleink ezt a különleges nyelvet.


Igen sajátságos módon látták el a mandzsu dinasztia megalapítójának, Nurhacsinak súlyos sebeit annak idején. A szokatlan „gyógymódra” nálunk is több példa akadt.

Nurhacsi és a két támadója egy XVIII. századi metszeten

„Oltásra váró oltóvesszők”

A magyar néphagyományban a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja fontos esemény volt, ugyanis nagyjából ebben az időben oltották a gyümölcsfákat.


Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a törvényi előírások alapján meghosszabbította Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgatói kinevezését. Az intézet tudományos főigazgató-helyettesének Dr. B. Szabó János történészt nevezte ki.

Logo borítókép

illusztráció Egybe vagy külön

Első hallásra ennél nem is lehet egyszerűbben megválaszolható kérdést feltenni: a szavakat általában külön írjuk le egymástól. Néha pedig egybe. Néha. De általában mikor is? Ezúttal a különírás-egybeírás alapeseteit vesszük sorra.


Minden nemzet története egy tévésorozat, ami akkor képes fönnmaradni, ha valami különleges történik – a többi között ezt a gondolatot osztotta meg a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója a Mandiner olvasóival.

Prof. Dr. Nagy Péter

B. Szabó János

A történész mestersége címmel új beszélgetéssorozatot indított a Magyarságkutató Intézet, amely a hivatást gyakorlók munkájának izgalmas kérdéseire ad választ.


A magyar kulturális örökség feltárása és megőrzése érdekében végzett munkája elismeréseképpen a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Dr. Csornay Boldizsár klasszika-archeológust, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesét.

 Semjén Zsolt és Dr. Csornay Boldizsár

Katonadombon megemlékezés

Rendhagyó módon emlékezett Dunakeszi 1848–1849 hőseire március 16-án, vasárnap.


Lehet, hogy Petőfi Sándor mégsem halt meg a fehéregyházi csatában 1849-ben? Görgei Artúr áruló volt? Kossuth Lajos előre látta Trianont? A kiegyezéssel kapcsolatban Deák Ferencnek vagy inkább Kossuth Lajosnak volt igaza? – a világhálón talált legpopulárisabb, 1848/1849-es szabadságharchoz kapcsolódó kérdésekről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Köő Artúr történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanársegédje.

Madarász Viktor Petőfi halála című festménye (Forrás: Wikipédia)