Constantinus a Passione Domini

Halápy Konstantin, szerzetesi nevén Constantinus a Passione Domini, eredeti nevén Ferenc, a piarista rend egyik magyarországi felvirágoztatója, Ungváron született 1698. március 15-én, 1718-ban lépett a piarista rendbe, 1720. október 21-én egyszerű fogadalmat tett Privigyén. Származásáról Kácsor Keresztély és Horányi Elek rendtörténetíró is megemlékezik; úgy tudni, hogy ősei a Debrecen közeli Haláp községben laktak, de a Hódoltság korában a család északra költözött.


Az Anjouk Magyarországán új lendületet vett a történeti irodalom művelése. I. Károly Róbert (1301–1342) és fia, I. (Nagy) Lajos (1342–1382) királyi udvarában egyaránt születtek geszták és krónikák. Mind közül a legdíszesebb, leghíresebbé vált példány alapszövegét kétharmad évezrede kezdte írni egy klerikus.

Anjouk Magyarországán

Gertrúd

II. András magyar király (1205–1235) feleségei közül legismertebb az Andechs–Meráni családból származó Gertrúd, aki 1213-ban merénylet áldozata lett. Nagyjából tizenhárom évig tartó házasságuk alatt – a közemlékezet szerint gyűlölt királynéként elhunyt – Gertrúd összesen öt gyermekkel ajándékozta meg férjét, mások mellett a későbbi IV. Béla magyar királlyal (1235–1270), a muhi csatában szerzett sérüléseibe belehalt Kálmán halicsi királlyal (1214–1221), és a Perugiában 1235 májusában szentté avatott Árpád-házi (másként Türingiai) Szent Erzsébettel, akinek kanonizációjakor apja még életben volt.


Debrecenben született, s ma nyolcvan esztendeje ott hunyt el mindössze 45 évesen Gulyás Pál költő (1899–1944). Méltatója szerint „a misztikus-mitikus hajlam mellett kezdettől fogva jellemzi líráját a szürke valóság, különösen annak szatirikus-groteszk és fanyarasan játékos formája iránti vonzalom.”

 Gulyás Pál költő

Sárvár-Újszigeten

“El volt rejtve idáig anyanyelvünk kincsesládája is, amelyet most találunk meg … Ha nem vonakodunk élni vele, akkor rövidesen koldusszegényekből dúsgazdagokká lehetünk.” – írja Grammatica hungarolatina című latin nyelvű magyar grammatikájában Sylvester János (1504–1551 után) (C. Vladár Zsuzsa fordítása).


A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója, Fehér Bence és tudományos főmunkatársa, Tóth Anna előadásai zárták a különleges konferenciát.

Magyar Nemzeti Múzeum

Tariczky Endre

A történész szakma professzionalizációjának hajnalán, korát megelőzve kezdte el a kunhalmok kutatását, a hun mondák feldolgozását és a honfoglalás régészeti emlékeinek gyűjtését Tariczky Endre (Gyöngyös, 1818. november 18. – Tiszafüred, 1912. május 10.) plébános. 


A Magyarságkutató Intézet Az interdiszciplinaritás módszertana az őstörténeti kutatásokban címmel tudományos workshopot tartott, amelyen több jeles hazai kutató folytatott eszmecserét.

Prof. Dr. Kásler Miklós és Dr. B. Szabó János borítókép

Balogh Andrea Johanna

A Magyarságkutató Intézet tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettese a közelmúltban több neves fórumon tartott előadást az intézet főbb kutatási irányvonalairól, programjairól, a tudományos munka eredményeiről, a tudományt kísérő kommunikációról és az intézeti célkitűzésekről.


1975. május hatodikán hunyt el Mindszenty József bíboros, a nemzet lelkiismerete, aki semmilyen diktatórikus, ember- és keresztényellenes rendszerrel nem volt hajlandó kompromisszumot kötni és együttműködni, legyen az bolsevik, nemzetiszocialista vagy kommunista.

Mindszenty József