
M. Lezsák Gabriella: A tudomány és a nemzeti identitás egymást erősítő értékek
A Magyar Nemzet interjújában az új főigazgató az MKI megújuló küldetéséről, a közérthető tudományos kommunikációról és a magyar őstörténet kutatásának irányairól beszélt.
A Magyar Királyság soha nem volt a népek börtöne
A napokban jelent meg munkatársunk könyve Nagy-Románia a tantermekben címmel. Ebben Dr. Köő Artúr történész a Lex Apponyi témában végzett kutatásait összegzi.


Félúton a király hátsójában
A nagy sikerű Hunyadi-sorozat sok kritikát kapott nyelvhasználatáról beszélgetett a Mandiner Dr. Pomozi Péter nyelvtörténésszel, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatójával.
A tudomány nem felejt
Minden nemzet története egy tévésorozat, ami akkor képes fönnmaradni, ha valami különleges történik – a többi között ezt a gondolatot osztotta meg a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója a Mandiner olvasóival.


A történészmesterséget mutatják be a Magyarságkutató Intézetben
A történész mestersége címmel új beszélgetéssorozatot indított a Magyarságkutató Intézet, amely a hivatást gyakorlók munkájának izgalmas kérdéseire ad választ.
Szabadságharcos hiedelmek és a valóság
Lehet, hogy Petőfi Sándor mégsem halt meg a fehéregyházi csatában 1849-ben? Görgei Artúr áruló volt? Kossuth Lajos előre látta Trianont? A kiegyezéssel kapcsolatban Deák Ferencnek vagy inkább Kossuth Lajosnak volt igaza? – a világhálón talált legpopulárisabb, 1848/1849-es szabadságharchoz kapcsolódó kérdésekről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Köő Artúr történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanársegédje.


Hiánypótló kötetek a második világháború utolsó időszakáról
Katonai és civil naplók, visszaemlékezések sora jelent meg a rendszerváltoztatás óta, amelyek közül azonban hiányoznak a vezérkari tisztek emlékei.
„A turul-monda és az Attilától való származás nem két, egymást kizáró hagyomány, hanem egy eredettudat két oldala.”
Szabados György a Mandiner vendégeként kifejtette : Nyugat-Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról”


Az aradi vértanúk tekintete kísért a vásznon - Magyar Nemzet
A magyar „államalkotó kultúra” tengelyében álló Szűz Mária mindenkit befogad, aki a benne élő értékrendet magáénak vallja – Fabó Edit a Mandinernek
Mit jelent az „államalkotó kultúra”? Mi a szerepe benne Isten Anyjának? Mi történik ezzel a kultúrával idegen megszállás idején? Egyebek közt ezekről beszél a Mandinernek a Magyarságkutató Intézet munkatársát.
