A mongóliai gazdálkodás és életmód, valamint a hun birodalomban és környékén élő népek sora állt a Magyarságkutató Intézet hatodik alkalommal megrendezett hun estjének fókuszában.

A kerekasztal-beszélgetés szakértői úgy vélik, az elmúlt évezredek gazdálkodása többé-kevésbé változatlan lehetett – leszámítva a mai kort. Ez a változatlan gazdálkodás nem más, mint a legelőváltó nomadizmus volt. Az életmódon belül a táplálkozás is ennek megfelelően alakult: alapját a nagyállattartás (ló, szarvasmarha, teve), valamint a kisebb állatok (juh, kecske) megfelelő arányú szabad legeltetése jelentette. Házi szárnyasokat és sertést nem tartottak, mert szilaj ridegtartásra ezek az állatok nem alkalmasak. A klimatikus viszonyok miatt pedig a földművelésnek kisebb volt a jelentősége.

A nomád világszemlélete szerint az ember a föld és az ég között kell, hogy éljen, nem mehet mélyebbre, mint a felszín. A hunok világát feltáró beszélgetésen hangsúlyt kapott a kínai és a hun kapcsolatrendszer kérdésköre is.