A nyelvek közötti kapcsolat természetes velejárója, hogy az egyes nyelvekben csakhamar megjelennek idegen átvételek, amelyek később akár jövevényszavakká is szelídülhetnek. Az alábbiakban a huszár szó történetét járjuk körbe, amelyet a korai újkor utolsó szakaszában ismert meg a világ a magyarok által.

„A huszár nevezet nemcsak hazánkban, de egész Európában, sőt egész világon egyértelmű a vitéz, a hős nevezettel. A huszárnak híre tovább elrepült mint országunknak s nemzetünknek híre; Napoleon csodálta, a törökök és arabsok meghajolnak hallattára keresztbe vetett kezekkel.” (Szemere Bertalan lelkesítő röplapja a huszárságról Kossuth kísérő soraival. Debrecen, 1849. február 17.)¹  

Történelmi megemlékezések, korabeli katonai táborok, fegyver- és lovasbemutatók, várjátékok alkalmával csodálhatjuk őket ma is. A magyar folklór győzedelmes hősei, de mézeskalácsból szeretjük a legjobban.      

A történetük a XIV. század második felében kezdődött, amikor az ország déli részein olyan szerb és horvát szabadcsapatok jelentek meg, amelyek számos alkalommal verték szét a török sereg portyázó csapatait. Sikerük abban rejlett, hogy lesből támadva ütöttek rajta az ellenségen, és a hírük alapján nem csupán a törökön, hanem mindenkin, akitől volt mit elrabolni. Ezért ragadt rajtuk a szerb-horvát husar 'rabló' elnevezés. 

Eredetét tekintve az elnevezés tehát minden valószínűség szerint szerb-horvát eredetű, ahol az eredeti 'rabló' jelentés mellé fejlődtek később egyéb jelentések is a hasonló hangzású más nyelvű szavak analógiáján  (orosz  хycapь 'tengeri rabló, kalóz';  or.-e. szl. xyca 'rablótámadás, rajtaütés'; ősszl. *chçsa valószínűleg a gót hansa 'sereg, csapat',…). Török és latin származtatása, valamint a húsz származékaként, illetőleg magyar szóösszetételként való magyarázata téves.² 

A támadó harcmodort megtartva, de már szervezett könnyűlovas alakulatként a XV. század közepén, Hunyadi Mátyás fekete seregében szerepeltek először a magyar huszárok, akik a csatában elsőként ütöttek az ellenségen a nehézlovasság mögül előtörve. 

Az évszázadok során kivívták a világ tiszteletét és elismerését, s a XIX. századig a magyar és a nemzetközi hadtörténet meghatározó alakjai voltak, akik kitűntek díszes öltözékükkel, jellemző virtusukkal is.   

A huszárhadviselés a Rákóczi-szabadságharc után vált európai rangúvá. A hatását mi sem mutatja jobban, minthogy a franciák, az angolok és a németek a XIX. század végéig a harci technika, a lószerszám és a ruházat tekintetében is a magyar módit tekintették irányadónak.³

Magyar mintára, sokszor éppen magyar huszárok részvételével Európa-szerte jöttek létre különböző katonai alakulatok főleg a Rákóczi seregéből szétszéledt kurucokból verbuválva. Így lett a szerb-horvát eredetű, időközben magyarosodott 'könnyű fegyverzetű lovas katona' jelentésű huszár szóból nagy elterjedtségű vándorszó.

Hazánkban 1955-ben szűnt meg hivatalosan a huszárság. A rendszerváltás után 2001-ben alapították a Nemzeti Lovas Díszegységet, később pedig a Honvéd Huszár Díszegységet. Más országok hadseregeiben esetenként ma is vannak huszároknak nevezett gyorsreagálású felderítő alakulatok, például légi deszantosok, ejtőernyősök, könnyű harckocsizók.⁴ Szinte valamennyi történetében kimutatható az a pont, fellelhető az a történelmi személy, aki által meghonosodott a magyar hadviselés legjellegzetesebb fajtája. Erre hozunk fel néhány példát.

Francia: hussard

Az első huszárezred megszervezése Bercsényi László nevéhez fűződik, aki Rákóczi testőr századosa volt, 1712-ben került Franciaországba, s néhány éven belül a Rákóczi-szabadságharc után Törökországba száműzött háromszáz kurucból állította fel az első huszárezredet.⁵ Ma a Bercsényi-huszárok a legrégebben fennálló francia katonai egység, indulójuk pedig a Gyenge violának letörött az ága … kezdetű népdal, amelyet ünnepi alkalmakkor magyarul énekelnek.⁶

Német: Husar

A XVIII. század első felében több huszárcsapatot is szerveztek német nyelvterületen nagyrészt magyar huszárokból. II. Frigyes porosz huszársága és Mária Terézia császári seregében szolgáló huszárok gyakran kerültek egymással szembe a harctéren is.  Mindkét sereg lovasságának kulcsfontosságú részét képezték a gyors és mozgékony huszárok, akik rendszerint a nehézlovasság első támadását követően vetették rá magukat az ellenségre. 

Olasz: Ussaro

Olaszországban, a Két Szicília Királyságában II. Bourbon Ferdinánd a katonaság átszervezése során nagy hangsúlyt fektetett a könnyűlovasságra, és néhány huszárezredet hozott létre a Két Szicília hadseregében a XIX. század első felében. 

Orosz: huszári (гусары) 

Bár az orosz seregben már korábban is szolgáltak lengyel ussarok (a huszárokhoz hasonló lovas katonák), akiket a szakirodalom lengyel huszároknak is említ⁷, de huszári (гусары) néven, szervezett egységekbe csak a XVIII. században alakulnak, főleg a Rákóczi-szabadságharc kuruc tisztjeiből. 

Lengyel: huzar

A lengyel hadseregben a 16. század elején jelentek meg azok a szerb zsoldosok, akik harcmodoruk, öltözékük alapján megalapozták a későbbi lengyel szárnyas huszárok hírnevét. Jellemzően azok a lengyel nemesek álltak huszárnak, akik meg tudták venni a fegyverzetet. Ennek köszönhetően a lengyel huszárok egyre inkább nehézlovassággá fejlődtek, a lengyel haderő legerősebb csapatnemévé, egyre inkább a hadsereg csapásmérő erejévé váltak. 

A festők a csatajeleneteknél fából készült és tollakkal díszített szárnyakkal a hátukon ábrázolják őket, de valójában ezt a kiegészítőt inkább csak a ceremonikus eseményeken viselhették.⁸ 

Angol:  hussar

A 18. század második felétől kezdve szolgáltak huszárok az angol seregben, ahol minden korban nagy elismerés övezte őket. A tekintélyt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a trónörökös nagykorúvá válásakor egy huszárezred ezredese lett.

svéd: husar

Az első huszárok 1742 nyarán álltak át a svédekhez az orosz cári seregből az 1741–1743 között zajló orosz–svéd háborúban.

dán: Gardehusarregimentet

Néhány magyar huszárral 1737-ben alakult meg a dán királyi lovastestőrség huszárcsapata. Máig ápolják a huszárság hagyományait. A dán királyi lovastestőr egyenruhájának része ma is a világoskék atilla.  

A huszár szó jelentésmezeje mára kitágult más nyelvekben is, a legény szinonimájaként jókiállású fiatalemberre a teljes magyar nyelvterületen élő más nemzetiségűek körében előfordul, de például a ruszinok, akik Rákóczi hűséges katonáinak vallják magukat, a huszárka elnevezést a díszes, vagy magyar módira zsinóros férfiviseletre is használják. Ugyanilyen formában és jelentésben ismert az oroszoknál is a vengerka /венгерка (a magyar népnév orosz megfelelőjéből) és a dolomán /долома́н (a dolmány szóból) szinonimájaként⁹.