Hírek, aktualitások

Úton az Aranybulla felé

A nyári szünet után teltházzal folytatódott szeptember 25-én a Magyarságkutató Intézet rendszeresen jelentkező kerekasztal-sorozata a Szent Korona-eszméről.

A tavaszi félév fonalához kötődve és tovább szőve azt, neves szakemberek idézték fel törvényhozó királyaink, Szent László és Könyves Kálmán uralkodását, a Szent Korona-eszme máig ható jelentőségét.

A Könyves Kálmán utáni időszakot taglaló „Úton az Aranybulla felé” című beszélgetés résztvevői az érdeklődők elé tárták azokat az alapértékeket, amelyeket a magyarság már a keresztény államalapítás előtt is vallott, s amelyek az Aranybullában is hangsúllyal szerepelnek.

Szent László és Könyves Kálmán uralkodását, a Szent Korona-eszme

A római jogról szólva elhangzott, hogy bár ismerték a középkori Magyarországon is, de nem volt olyan erős a hatása, mint más országokban. Számos olyan főpap és tisztségviselő nevét ismerhetjük a XII. századból és a XIII. század elejéről, akik elsősorban francia és itáliai egyetemeket látogattak az Aranybulla megszületése idején, illetve az azt megelőző időszakban, így jól ismerték az európai jogfejlődés tendenciáit. Az Aranybulla megszületésére azonban mégsem a római jog és az európai jogfejlődés tendenciái voltak számottevő hatással. E tényt az Aranybulla sajátosan magyar jellege is alátámasztja.

A XII. század eseményei kapcsán a szakemberek részletesen bemutatták azokat a szempontokat, amelyek a magyar uralkodók egymásutániságában szerepet játszhattak, így szóba került a többi mellett Könyves Kálmán halálát követően a Kálmán- és az Álmos-ág, illetve az Álmos-ágiak közötti aspirációk sorozata, II. Béla megvakíttatása, a saját utód hatalomba helyezésének feltétlen szándéka.

Szent László és Könyves Kálmán uralkodását, a Szent Korona-eszme

Ezek a tulajdonképpeni jogelvek a XII. században is jellemzőek a trónutódlás szempontjából, és egyértelműen jelzik, hogy a mindenkori magyar uralkodónak az Árpád-dinasztiából kell kikerülnie egészen addig, ameddig a dinasztia férfiága ki nem hal.

Az est házigazdája Dr. M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója volt. A beszélgetésen részt vett Prof. Dr. Horváth Attila alkotmányjogász (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar), Dr. Liktor Zoltán Attila PhD. jogtörténész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar), Dr. Teiszler Éva igazgató (Magyarságkutató Intézet, Történeti Kutatóközpont), Dr. Varga Tibor jogtörténész (Szent Korona Országáért Alapítvány).

Az eseményen készült videó itt tekinthető meg: