Február elején két rangos helyszínen – az Országos Széchényi Könyvtárban és a Gödöllői Királyi Kastélyban – folytatódott a „Sponsa mea, Regina nostra” című programsorozat. A Magyarságkutató Intézet (MKI) közreműködésével megvalósult események az Árpád-házi királylányok európai szerepét és civilizatorikus jelentőségét állították a középpontba.

2026. február 4-én az Országos Széchényi Könyvtár adott otthont az MKI, a L’Harmattan Könyvkiadó és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma által közösen kiadott „Sponsa mea, Regina nostra” című kötet bemutatójának. A rendezvényen Major Gyöngyi, a Kortárs Női Reflexiók Fóruma elnöke mondott köszöntőt; a könyvet Prokopp Mária művészettörténész, professor emerita méltatta, a kerekasztal-beszélgetést pedig Braun László vezette. A program a középkori magyar királynék és királylányok történelmi jelentőségét, valamint európai beágyazottságát vizsgálta, különös tekintettel a dinasztikus és kulturális kapcsolatokra.

A programsorozat február 7-én a Gödöllői Királyi Kastély barokk színházában folytatódott, ahol az előadások és a pódiumbeszélgetés a külföldre került magyar királyi hercegnők civilizatorikus szerepét mutatta be a középkori Európában. A rendezvény arra a kérdésre kereste a választ, miként formálták a magyar származású hercegnők az őket befogadó udvarok vallási, kulturális és politikai életét, és hogyan vitték magukkal a magyar dinasztikus örökség szellemi értékeit Európa különböző térségeibe.

Előadást tartott Tóth Anna és Jankovits Katalin, a Magyarságkutató Intézet munkatársai, valamint Prokopp Mária művészettörténész. A pódiumbeszélgetés résztvevői Dr. Bíró Csilla és Dr. Kerékjártó Ágnes, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársai, Dr. J. Újváry Zsuzsanna, a Kortárs Női Reflexiók Fóruma tudományos igazgatója, valamint Major Gyöngyi voltak. A beszélgetést Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész moderálta.

A két esemény egyaránt rámutatott arra, hogy az Árpád-házi királylányok nem csupán dinasztikus kapcsolatok hordozói voltak, hanem aktív formálói is annak a vallási és kulturális közegnek, amelybe bekerültek. A rendezvények élénk érdeklődés mellett zajlottak, és megerősítették a történeti és művészettörténeti kutatások iránti közönségigényt, különösen a magyar középkor női szereplőinek európai összefüggéseit illetően.