Badacsonytomaj adott otthont a Határtalan magyar irodalom elnevezésű nemzetközi konferenciának szeptember 24-től négy napon át.

Az esemény a magyar irodalmi és kulturális élet egyik kiemelt seregszemléjévé vált az elmúlt években. A Kárpát-medence különböző régióiból érkező magyar írók, irodalom- és művelődéstörténészek hagyományos nyárvégi találkozóját immár hetedik alkalommal rendezték meg.

Az idei konferencia központi témája az Anyanyelv – iskola – irodalom ünnepelt alkotóink műveinek tükrében gondolatkör köré épült. A fókuszba ezúttal az anyanyelvi nevelés, az irodalomtanítás kihívásai, valamint a klasszikus magyar írók munkásságának oktatási és kulturális jelentősége került. A rendezvény különlegességét az adta, hogy a tudományos előadások mellett élénk diskurzus zajlott arról is, miként járulhatnak hozzá íróink és költőink művei az identitás megőrzéséhez, a közösségi emlékezet gazdagításához és a fiatalabb generációk megszólításához.

A szakmai eseményen Dr. Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója A magyar nyelv és irodalom nemzetpolitikai ereje – A klebelsbergi eszmény időszerűsége címmel tartott előadást. A Klebelsberg-koncepció lényegéről szólva kifejtette: először szükség van hungarofil réteg kialakítására, amely képes közvetíteni a magyar nyelv és kultúra értékeit, s csak ezt követően lehet a szélesebb közönséget megszólítani. Hangsúlyozta, a nyelv és az irodalom nem csupán esztétikai vagy tudományos jelentőséggel bír, hanem stratégiai, közösségszervező és identitásformáló ereje is van, amely ma is érvényes és időszerű.

Dr. Zékány Krisztina, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk főmunkatársa, Ivan Franko fordított-e Jókait? A magyar klasszikus írásainak első fordításai oroszra és ukránra című előadásában az irodalmi kapcsolatok és fordítások világába vezette be a hallgatóságot. Rámutatott, hogy Jókai Mór az orosz és ukrán fordítások jóvoltából nagy népszerűségnek örvend az orosz és ukrán olvasók körében, valamint ismertette azokat a közelmúltban előkerült adatokat, amelyek új megvilágításba helyezik a magyar klasszikusnak ezen nyelveken való megjelenésének körülményeit. Előadása révén a résztvevők betekinthettek a magyar–ukrán–orosz irodalmi kapcsolatok eddig kevéssé feltárt fejezeteibe.

A 30 neves szakember előadásával zajló konferencia védnöke Dr. Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés korábbi elnöke volt. A rendezvény szakmai irányítását és szervezési feladatait Pusztay János professzor, az uráli nyelvek neves kutatója látta el. A nagyszabású tanácskozás létrejöttében az Anyanyelvápolók Szövetsége, valamint a Magyar Napló Kiadó állt a szervezők mellé.