A Magyarságkutató Intézetben (MKI) tudományos konferenciát rendeztek a témában, amelynek célja az volt, hogy átfogó képet adjon e korszak kutatásainak jelenlegi állásáról, és fórumot teremtsen a szakmai párbeszéd számára.

A szakmai tanácskozásnak az MKI budapesti székháza adott otthont, a rendezvény teltházas érdeklődés mellett zajlott. Az eseményt dr. M. Lezsák Gabriella, az Intézet főigazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a konferencia által vizsgált korszak alapvetően formálta a Kárpát-medence történelmi és kulturális arculatát. A főigazgató kiemelte, hogy az előadók interdiszciplináris megközelítésben mutatják be kutatási eredményeiket: a történelem, az archeogenetika, a nyelvészet és a néprajz területéről egyaránt érkeztek előadások, így a korszak összetett kapcsolatrendszere több nézőpontból is feltárul. Beszédében dr. M. Lezsák Gabriella rámutatott, hogy a honfoglaló magyarok Európa történelmének formáló tényezőivé váltak, az államalapítás pedig nem romboló, hanem integráló hatással bírt. Hangsúlyozta: az MKI kutatásainak célja nem csupán a múlt feltárása, hanem az eredmények széles körű bemutatása és közérthető népszerűsítése is. Zárásként a főigazgató kiemelte, hogy az Intézet tevékenységének küldetése nemzeti önazonosságunk és jövőképünk megerősítése, valamint annak tudatosítása, hogy a múlt megismerése a jövő építésének alapja.

A nap folyamán tizenkét előadás hangzott el neves magyar kutatók részvételével, akik a Kárpát-medence 5–11. századi történetének különböző kérdéseit vizsgálták. A témák között szerepeltek a népesség történelmi alakulásának folyamatai, a Karoling- és Árpád-kori településhálózatok, a határvédelmi központok, valamint a régészeti leletek kronológiai és természettudományos vizsgálatai.

Előadást tartott Gerber Dániel (ELTE) a Kárpát-medence 5–11. századi népesedési folyamatairól, Csuthy András (Szlovák Tudományos Akadémia) a késő avar kor perifériáiról, valamint Türk Attila (PPKE BTK) – többek között – a 9. századi díszgombok és radiokarbon-adatok problematikájáról.

Tóth Zsolt (Janus Pannonius Múzeum) Pécs korai keresztény építészeti kapcsolatait, Fekete Mária (PTE) Velem–Szentvid lelőhelyének 9–10. századi történetét, míg Pap Ildikó Katalin (MKI) Vas megye Karoling-kori településeit ismertette.

Az előadók közül Szücsi Frigyes (Szent István Király Múzeum) a késő avar kor kelet-dunántúli településhálózatát mutatta be legújabb kutatási eredményei alapján, míg Kiss Gábor (Szombathely) Vas megye a Karoling-kori kutatását és annak lehetséges további útjait elemezte. Orha Zoltánnal (GM) közös előadásában Savanyú Bálint (RFMTM) egy Székesfehérvár mellett feltárt honfoglalás és kora Árpád-kori telepről számolt be az érdeklődőknek, melyet már a 9. század végén lakhattak. Gallina Zsolt (Ásatárs Kft.) beszámolója a jelenleg ismert legnagyobb kora középkori kohótelep bemutatását tartalmazta, amelynek alapján jogosan merül fel a Kapos-völgyének kiemelt szerepe a Karoling-korban. Molnár Csanád Attila (PPKE) és Langó Péter (PPKE) honfoglalás kori kengyeleink egy típusának részletes bemutatását adta közre, széleskörű kelet-európai kitekintéssel.  

Szó esett továbbá Visegrád várának koraközépkori szerepéről (Buzás Gergely, MNM), Pécs Karoling-kori egyházi épületein keresztül megnyilvánuló térítő tevékenységről (Tóth Zsolt JPM).

A rendezvény célja a különböző régészeti, történeti és természettudományos kutatások eredményeinek összekapcsolása volt, hogy pontosabb képet kapjunk a Karoling- és kora Árpád-kor Kárpát-medencei határvidékeiről, központjairól és népességmozgásairól.