Luxemburgi Zsigmondot 610 évvel ezelőtt, 1414. november 8-án koronázták meg német királlyá (rex Romanorum). A koronázási szertartásra a korabeli szokásoknak megfelelően Aachenben került sor, amelynek Nagy Károly székhelyeként birodalompolitikai szempontból szimbolikus jelentősége volt.

A német királyok aacheni koronázási hagyománya a Német-római Birodalom kezdetére, a X. századra vezethető vissza, amikor I. Ottó a Karolingok örököseként kívánt fellépni, és birodalomépítő programjának legitimálása érdekében ragaszkodott az aacheni helyszínhez. 

Zsigmond három évvel az 1411. évi frankfurti megválasztását követően, 1414 nyarán lépett először német területre, és a Rajnán hajóra szállva indult Aachen felé a koronázására. Az aacheni szertartáson Borbála királyné és a Magyar Királyság előkelőinek többsége is jelen volt. 

Az aacheni királlyá avatás volt az első lépés ahhoz, hogy IV. Jenő pápa majdnem húsz évvel később, 1433. május 31-én, Rómában német-római császárrá koronázza őt. Ezt megelőzően, 1431. november 25-én Milánóban már megkapta a lombard vaskoronát is. Bár a császári koronázásokon általában a királynék is részt vettek, Borbála a husziták felvidéki betörései miatt – mivel azok királynéi birtokokat is érintettek – nem tudott jelen lenni a római szertartáson.

A középkori német királyi és a német-római császári koronáról, azok eredetéről és kialakításáról csak nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre. Sok esetben az is bizonytalan, hogy az ”aacheni” és a ”római” koronázások során valójában ugyanazt a koronát használták-e, vagy esetleg két teljesen különböző fejdísz állt rendelkezésükre. Nem kizárt, hogy a jelenleg is Bécsben őrzött birodalmi korona (Reichskrone) már 1100 körül, vagy akár korábban is, a császári jelvények részét képezte, de a korabeli források nem támasztják alá ezt egyértelműen. Albrecht Dürer a XVI. század elején egy híres festményén Nagy Károlyt a bécsi koronával ábrázolta. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ezt a koronát csak a XIV. század elejétől kapcsolták Nagy Károly kultuszához, és IV. Károly német-római császár kezdte egyfajta ereklyekincsként kezelni. Zsigmondot, akárcsak édesapját, minden valószínűség szerint azzal a 14. században készült koronával koronázták meg Aachenben, amely Nagy Károly mellszobrához tartozik és napjainkban is az aacheni katedrális kincstárában található. Zsigmond a római koronázási szertartásra ezzel szemben már a birodalmi koronát vitte magával. 

Bár a bécsi korona a XV–XVI. században egyre nagyobb jelentőségre tett szert, nem vált államszimbólummá, és nem kapott olyan közjogi funkciókat, mint a magyar Szent Korona.

Ajánlott irodalom

2020. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2020.

Arno Mentzel-Reuters: Die Goldene Krone. Entwicklungslinien mittelalterlicher Herrschaftssymbolik. Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters, 60 (2004) 135-182.

(2004) - In: vol. 60 (2004) p. 135-182