Kora vaskori és középkori fegyverek nyomában
Nemzetközi hadtörténeti konferencián vett részt a közelmúltban a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának munkatársa Oroszországban, a tulai körzetben. Horváth Veronikának egyúttal lehetősége nyílt arra, hogy megtegye a korábban megkezdett doktori képzés befejezéséhez szükséges lépéseket a moszkvai Lomonoszov Egyetemen.
Immár tizenkét éve, hogy a Régészeti Intézet munkatársa először utazott Oroszországba, és elkezdte kiépíteni a kapcsolatait a szkíta koros kollégákkal. Ahogy korábban is, most is nagyon segítőkészek voltak, és üdvözlik a magyar kutatók érdeklődését, együttműködését régészeti területen.
Az utazás 2023. november 20-án kora reggel kezdődött el Moszkva irányába, belgrádi átszállással. 21-én kora reggel landolt a repülő a Seremetyevó C termináljában, ahonnan az Aeroexpressz nevű gyorsvonat közvetlen a város központjába, a belső, körben haladó, barna színnel jelzett metróvonal Belorusszkaja állomásáig vitt el.
Innen tovább metróval és busszal lehet a leggyorsabban eljutni a Lomonoszov Egyetem campusához.
A felvételihez szükséges dokumentumok leadását követően másnap, november 22-én indult el a transzfer Monasztirsinó felé a szomszédos Tula körzetbe, amely Moszkvától délre, körülbelül 290 km-re található.
2023. november 22–26. között, Monasztirshinó falu közelében, a kulikovói csatamező mellett felállított állami szabadtéri emlékpark, természetvédelmi múzeum, turisztikai központ és ásatási lelőhely területén rendezték meg a „Воинские традиции в археологическом контексте: от позднего Ла Тена до позднего средневековья» («Hadi hagyományok régészeti kontextusban: késő La Tene-től a késő középkorig”) című nemzetközi hadtörténeti konferencia. Az emlékparkot a Federációs Állami Kulturális Költségvetési Intézet finanszírozásából alapították az egyik legfontosabb középkori ütközet, az 1380-ban lezajlott kulikovói csata emlékére, amely az orosz államiság fejlődése egy sarokpontjának, az orosz nemzeti önazonosság egyik meghatározó eseményének számít. A múzeum és emlékpark területén a csatatér régészeti kutatása jelenleg is tart, amely egyben elősegíti a csata történelmi rekonstrukcióját és az eredeti, XIV. századi természeti környezet helyreállítását is.
Az eseményen Oroszország több mint negyven tudományos központjának kutatói, valamint törökországi, franciaországi kollégák képviseltették magukat.
A Magyarságkutató Intézet munkatársa a Kr. e. VIII. század vége – Kr. e. VI. század eleje között, Törökországtól a Kaukázuson, Volga mentén, Dél-Urálban, a szibériai és az altáji erdős sztyeppe zónában, egészen a Minuszinszki-medencéig és Északnyugat-Kínáig elterjedt bimetál, vas- és bronzfokosok ismertetésére, azok rövid történeti áttekintésére, problematikájára tért ki előadásában.
A kora szkíta kori fegyvereken kívül további előadások hangzottak el a kelet-európai kései szkíta kori és Krisztus utáni első évszázadok közelharcban alkalmazott fegyvereiről, valamint Han-kori fegyverekről Közép-Ázsiából. A Dél-Urálban hun kori fegyvereket tartalmazó lelőhelyek és leletegyüttesek bemutatására is sor került. A konferencia javarészt a XI–XVIII. századi moszkvai fejedelemség területén, a Baltikumban, a Kelet-európai síkságon előkerült fegyvertípusokra és Szibéria erdős-tajgás övezetében feltárt települések kutatásának újabb eredményeire fókuszált. Ehhez társult a szabadtéri múzeum épületében berendezett, a kulikovói csata időszakát nívós régészeti anyaggal és rekonstrukciókkal ismertető állandó kiállítás, amelyet a három nap alatt többször is megtekinthettünk. Az oroszországi régészeti tematikájú előadásokat kiválóan kiegészítették a törökországi kollégáknak a hadrianapoliszi antik városról és a manzikerti csatáról szóló újabb kutatási eredményei.
November 26-án este tért vissza a transzfer Moszkvába, majd az azt követő napon Horváth Veronikának sikerült teljesítenie a beiratkozáshoz és az egyetemi doktorjelölt státusz megszerzéséhez szükséges minden lépést, így november 28-án este nyugodtan térhetett haza Budapestre. Hazautazása előtt megtekintette az A.S. Puskin Állami Ábrázolóművészeti Múzeumban megrendezett „Царство Урарту. Наследие древней Армении» („Urartui birodalom. Örményország régi öröksége”) című kiállítást, amely a Puskin és erebuni múzeumok 1959-1978 között végzett közös ásatásait és fontosabb leletanyagait mutatja be. A jellegzetesen helyi, urartui kerámiák, fémtárgyak, ékszerek, falfestmények és ékírásos táblák között megbújva felbukkantak a Kr. e. VII. századi kimmer-szkíta hadjáratokra utaló lószerszám és fegyvertípusokkal.