Európai honfoglalások a középkorban címmel rendezett tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet, az Anonymus konferenciasorozat első eseményeként.

Prof. Dr. Kásler Miklós, az intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke videóüzenetében elmondta, a Magyarságkutató Intézet a korábbiaknál koncentráltabban foglalkozik legfontosabb eredeti célkitűzéseivel, melyek között kitüntetett hely illeti meg a korai magyar történelem forrásainak tanulmányozását. Ezért is került a fókuszpontba P. mester 12-13. századi magyar honfoglalástörténete, amely a legrégibb fennmaradt magyar történeti munka. 18. századi felfedezése óta szinte folyamatosan viták kereszttüzében áll, s ezen viták nyomán a hazai középkorral foglalkozó történészek úgy tekintenek rá, mint egy sajátos kortörténeti forrásra, amely a késő 12 – kora 13. századi Magyarországról őrzött meg számunkra érdekes adatokat.

A professzor kiemelte, hogy a kutatók szilárd meggyőződése szerint még korántsem merültek ki e mű vizsgálatának lehetőségei: a mára regényes gesztaként meghatározott munka számos új szempontból vizsgálható a szokásos filológiai megközelítésen túl is. „A mai konferencia ennek a folyamatnak a nyitánya és a közös munka ezzel nem ér véget. A jövő évben, az Anonymus konferenciasorozat eseményeinek sorában a középkori európai honfoglalások irodalmi reprezentációjának összehasonlító vizsgálatáról, a későbbiekben pedig a lehetséges keleti párhuzamokról kívánunk áttekintést adni.” – tette hozzá.

Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója nyitóbeszédében elmondta, a konferencia során három fontos kérdést vizsgáltak a szakértők.

Elsőként: felvethetők-e új elképzelések Anonymus művével kapcsolatban a középkorral foglalkozó szakirodalomban? Erre B. Szabó János előadása reflektált.

Másodszor: melyek az Anonymusnál említett székelyek korai történetének legújabb régészeti és történeti kutatási eredményei? A kérdés kapcsán Sudár Balázs, a Hun-Ren BTK Történettudományi Intézetének munkatársa, valamint a Csiki Székely Múzeum régésze, Botár István osztotta meg velünk saját felvetéseit és új eredményeit.

A harmadik kérdéskör, hogy miként zajlottak a tényleges honfoglalások a középkori Európa egy másik pontján, Angliában.

A kontinens e szegletében mind a történettudomány, mind a régészet régóta és magas színvonalon foglalkozik a témával, manapság pedig az archeogenetika szolgáltat új eredményeket. A vizsgálódások eredményeit tekintette át a Debreceni Tudományegyetemről Bárány Attila, Györkös Attila és Katona Csete, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről Kiss P. Attila. Előadásaik összességükben sok tanulsággal szolgáltak a Kárpát-medence történetének párhuzamos vizsgálatához a hun korszaktól a keresztény magyar államszervezésig.