A kétnapos esemény keretében az érdeklődők rendkívül izgalmas előadásokkal, beszélgetésekkel kaptak betekintés az Intézet munkájába. 

 

Az első napon a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai eredményei, tudománya és szerepe a magyarság eredetének kutatásában, valamint a hunok élete; az ázsiai és európai hunok története és a hunokkal kapcsolatos meglévő források kerültek fókuszba. 

 

A második nap a külföldre férjhez ment Árpád-házi királylányok civilizációs szerepéről tartottunk kerekasztal-beszélgetést. Az előadáson Szent László lánya, Piroska, görög nevén Szent Eiréné, Nagy Lajos király leánya, Szent Hedvig, IV. Béla király lánya, Szent Kinga és II. András király leánya Árpád-házi Jolánta életét, valamint a királylányok környezetükre és korukra gyakorolt jelentős hatását ismerhették meg a résztvevők. 

 

A Szent Korona-eszme, Szent Korona-tannal kapcsolatos kerekasztal-beszélgetés alkalmával az előadók a Szent Korona egyik vezérlő gondolatát fejtették ki, miszerint a hatalom nem földi, hanem égi eredetű, és meg kell teremteni a kapcsolatot az Ég és a Föld között. Mivel a Jóisten saját képmására teremtett bennünket, az ember alkalmas arra, hogy a természeti, isteni törvényeket felismerje és aszerint éljen. 

 

A rendezvénysorozat utolsó előadása az idén 800 esztendős Andreanumról szólt, ami a világ első etnikai alapú kiváltságlevele, a máig tartó hatásai pedig igen jelentősek.