A Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársát, dr. Borvendég Zsuzsannát a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a KGB együttműködéséről Somodi-Solymosi Eszter, a Spirit Fm műsorvezetője kérdezte.

Kutatónk elmonda: Magyarországra a keleti blokk tagállamaként a saját emigráció megfigyelésén vagy a Vatikán elleni hírszerzésen túl speciális titkosszolgálati feladatok is hárultak, ennek értelmében a baloldali ideológia felé kellett érzékenyítenie a nyugati társadalmakat, hogy alulról lehessen bomlasztani az ellenséges kapitalista államokat. 

A KGB fedőszervezetének, a Nemzetközi Újságíró Szervezetnek egyik legaktívabb tagjaként működő MÚOSZ tevékenysége a semlegesítésen túl kettős volt: a nyugati újságíró-szervezetekkel történő kapcsolatépítés mellett a harmadik világ országaival való kollaboráció annak érdekében, hogy a gyarmati sorból kiszakadó országokat a hidegháborúban a szovjet blokk mellé állíthassák.

Intézetünk Történeti Kutatóközpontjának munkatársa hangsúlyozta: a katonai hírszerzés által foglalkoztatott újságírók, a „megnyertek” olyan beszervezett operatív hálózati tagok voltak, akik bármi kényszer nélkül, önként vállalták feladatukat. 

S hogy miért Magyarország volt az az állam, amely a semlegesítés feladatát felvállalta? 

A blokk leginkább elutasított politikusának, a szabadságharcot leverő, legitimitás nélküli Kádár Jánosnak 1956 után személyes érdeke fűződött ahhoz, hogy megítélése megváltozásáért jó kapcsolatokat ápoljon a nyugati újságírókkal, a szovjetek pedig felismerték az ebben rejlő a lehetőséget. 

Zárszóként elhangzott: az összefonódásnak nemhogy nem lett vége, a hálózatok a mai napi léteznek, hisz a rendszerváltást megelőzően mindent megtettek azért, hogy átmentsék hatalmukat.