Bizonyosan nem véletlen, hogy éppen most, a nagy nyári mezőgazdasági munkák derekán, tiszteljük és kérjük közbenjáró segítségét a tizennégy segítőszentnek, akiket latinul úgy neveznek: Quatuordecim Auxiliatores, Quattuordecim Advocati. Bár szentjeink mindegyikének van külön liturgikus emléknapja is a kalendáriumban, július 12-én mégis együtt fohászkodik segítségükért, közbenjáró imádságukért a hitben élő ember.

Névsoruk változó, a leggyakrabban Szent György, Balázs, Erazmus, Pantaleon, Vitus, Kristóf, Dénes, Cirjék, Achátius, Euszták, Egyed, Szent Margit, Katalin és Szent Borbála tartozik ide. Közös nevezőjük, hogy mindnyájan a Krisztus utáni első századok keresztény vértanúi voltak. Úgy tartja a hagyomány, hogy vértanúságuk előtt külön ígéretet kaptak Istentől, hogy a hozzájuk fordulókat nagy bajokban megsegíthetik. Az együttes erejüket kifejező tizennégyes szám valószínűleg egyszerre utal Krisztus keresztútjának állomásaira, valamint az apostolok Pállal és Barnabással kiegészült körére. 

Különösen a hazai katolikus német falvainkban volt szokás, hogy e nap hajnalán, még napfelkelte előtt vizet hoztak egy-egy közeli forrásból vagy kútból s abból a jószágok jászlának négy sarkába öntöttek egy-egy picit, hogy a gonosz ne férkőzhessen hozzájuk. Ahol nem volt erre alkalmas kút vagy forrás, ott ezt a templomból hozott szentelt vízzel pótolták. 

Hazánkban a török pusztítás idején nyert teret a kultuszuk. A jeles hittudós, Radó Polikárp, a liturgia professzora a 20. század második felében egy ebből az időből való kassai misekönyvben a miséjük szövegét is megtalálta. Ez nem lehet véletlen, hiszen a felvidéki város egykor Lőcse és Sopron mellett a kultusz hazai központja volt. De szentjeink tisztelete élt másutt is, így a teljesség igénye nélkül Bártfán, Besztercebányán, Garamszentbenedeken, de Győrben, Pilisborosjenőn, Villánykövesden és Szendehelyen is. 

Tértől és időtől függetlenül sokan, nagyon sokan fordultak és fordulnak hozzájuk, kérve a segítségüket a betakarítás sikeréért, de különleges élethelyzetekben politikai nehézségek, betegségek, háborúk, járványok, a létet veszélyeztető természeti csapások idején is:

„Ó, dicsőséges Segítő Szentjeink, akik a földön hősiesen szenvedtetek Krisztusért, és most az örök dicsőségben trónoltok, tekintsetek le ránk, halandó bűnösökre. Könyörögjetek értünk az Isten Bárányánál, hogy szabadítson meg minket testünk minden bajától és lelkünk minden veszedelmétől. Járjatok közben értünk, hogy elnyerjük, mindazt, amit tiszta hittel kérünk. Ó, Jézus, aki megígérted, hogy meghallgatod azokat, akik szentjeid érdemeiben bíznak, hallgasd meg kérésünket, ha az üdvösségünkre válik. Krisztus, a mi urunk által, aki él és uralkodik az Atyával és a Szentlélekkel egyetemben, most és mindörökkön-örökké. Ámen.”