Az első, Magyarországon nyomtatott és magyar nyelvű könyv Sylvester János 1541-ben megjelent Újszövetség-fordítása, amelyhez a fordító több szövegkritikai magyarázatot is csatolt.

„És íme nagy földindulás lün; mert az úr Istennek angyala mennyországból leszálla és az koporsóhoz menvén az ajtórul az követ lefordítá, és rajta ül vala.

Az ü tekinteti kediglen olyan vala mintegy villámlás, és az ő ruhája fejér vala mint egy hó.

Az őrizők kediglen az angyaltul való filtekben megretteninek, és olyanok lünek mint az holtak.” (Mt. 28,2-4)

Sylvester széles körű humanista műveltségét Krakkó és Wittenberg egyetemein szerezte. Krakkóban ismerkedett meg a híres németalföldi humanista bölcselő, Rotterdami Erasmus műveltségeszményével. Ennek egyik fő területe a bibliakritika és a bibliafordítás, hatása megfigyelhető az 1530-as években keletkezett magyar nyelvű bibliafordításokban. A fordítókat nemcsak az az erasmusi gondolat vezette, hogy minden nemzet a maga nyelvén olvashassa a Szentírást, hanem a humanista szövegkritika is.

Sylvester magyar nyelvű Újszövetségéhez számos szövegkritikai magyarázatot csatolt. Fordítása alapjául a Vulgata latin nyelvű szövegén kívül felhasználta az eredeti görög szöveget is. A fordítás munkálataiba 1536-ban kezdett Nádasdy Tamás országbíró megbízásából. A mű megjelenésére a Nádasdy által alapított Sárvár-újszigeti nyomdában került sor. A nyomtatványt az is híressé teszi, hogy itt szerepelnek először magyar nyelvű időmértékes versek: Sylvester disztichonos ajánlása és az evangéliumok tartalmi összefoglalói. A fordítás sajátos i-ző nyelvjárásban keletkezett, ezt és az első kiadás helyesírását az 1574-es bécsi kiadás nem őrizte meg.

Sylvester a fordításhoz egységes magyar helyesírási rendszert is kidolgozott, amelyben minden magyar hanghoz külön jelet rendelt. A kutatók körében felmerült annak a lehetősége, hogy Sylvester mellékjeles helyesírási rendszere az úgynevezett Huszita Biblia-fordítás helyesírásának továbbfejlesztése. Elképzelhető, hogy Sylvester a saját bibliafordításánál a korábbi bibliafordítások helyesírását is figyelembe vette, amelyek közül a legfejlettebb helyesírása a Huszita Bibliának volt.