Milyen szerepe lehet az interdiszciplináris kutatási módszertannak a római kori régészetben? Erről beszélt Láng Orsolya régész, az Aquincumi Múzeum főmuzeológusa a Magyarságkutató Intézetben megrendezett tematikus workshopon.

Intézetünk küldetésének jegyében folytattuk kerekasztal-beszélgetéseinket a Szent Korona-eszme/tanról, annak máig ható erejéről.

Írt-e valaki más is a hunokról a már ismert görög-római szerzőkön kívül, s ha igen, miként ábrázolta őket?

A második világháborús magyar hadtörténelem eddig kevéssé ismert, ugyanakkor lényeges szeletét tárja az olvasó elé az Erdélyi Szalon Kiadó gondozásában megjelent két kötet.

Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!

Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!

A hunok birodalmáról mérvadó, hiteles forrásnak a Kr.e. 318-ban keletkezett kínai írásokat tekinthetjük; ezekben az iratokban jelenik meg először a hsziungnu elnevezés, amely már egyértelműen a hunokra utal.

Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!

Nagy Péter Lajos genetikus, Amerikában élő és dolgozó szakember, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának új igazgatója volt a Non Plus Ultra legújabb vendége. Beszélt a DNS rejtelmeiről, az Árpád-ház DNS-ének megállapításáról és a Székesfehérváron azonosított lehetséges magyar királycsontokról is.

A mongóliai gazdálkodás és életmód, valamint a hun birodalomban és környékén élő népek sora állt a Magyarságkutató Intézet hatodik alkalommal megrendezett hun estjének fókuszában.