A korábban már röviden bemutatott, Szent László bécsi ünnepére összeállított, Ignatius Franciscus Xaverius Cetto-féle beszédgyűjteményben (1693) egyetlen egyértelmű címet találunk: XXXVIII. Idea Militis Christiani (A keresztény harcos eszményképe). Emellett négy cím kikövetkeztethetően az ünnepelt harcos és lovagi mivoltára utal:  XVI. Duae Hungariae columnae Pietas et Fortitudo S. Ladislai (Magyarország két oszlopa: Szent László kegyessége és bátorsága), XX. Vir a Divina et Martiali virtute (Isteni és harci erényű férfi), XXIII. Bellici Imperatoris Imago (A harcos uralkodó képmása), XXXVII. Gladius Gedeonis (Gedeon kardja).

Az UNESCO 1999-ben nyilvánította február 21-ét Az anyanyelv nemzetközi napjává, amelyet 2000 óta minden évben rendezvényekkel ünnepelnek meg szerte a világban. 

A XIX. századi magyar festészet óriása 1844. február 20-án látta meg a napvilágot Lieb Mihály Leóként Munkácson. Édesapja, a bajor származású Lieb Mihály, a városban működő sóvámház alkalmazottja, már előnévként használta a Munkácsy nevet, amelyet később fia, Mihály törvényesen is felvett. Ezzel a névvel vált világhírűvé.

Kevés olyan történelmi témákkal is foglalkozó ismeretterjesztő felület létezik, ahol ne találkoznánk Szent Hedvig életrajzával. Írásunkat a királynő születésének 650. évfordulójára emlékezve készítettük. 

A frissen megszervezett végvidék, az egyre jobban kiépülő keresztény védelmi rendszer képes volt útját állni a megállíthatatlannak vélt oszmán előretörésnek.

Magyarország modernkori fővárosa, Budapest születésének az 1873. évet tartjuk, amikor Buda, Pest és Óbuda egyesült. Az esemény valójában egy hosszabb folyamat igen jelentős mérföldköve. Ebben játszott kiemelkedő szerepet Senyei Károly (1854－1919), a XIX. századi első nagy szobrászgeneráció tagja.

„Miután azonban a királyság megszilárdult Béla király kezében, vedelte a bort. Udvari emberei bármit kértek részegségében a királytól, megkapták, és a király részegsége után ezeket nem tudta visszavenni tőlük. Pócsot és Sault, e két szerzetest részegségében ellenségeik kezére juttatta, s ok nélkül megölték őket.” 

Pálcakarperecek

Ez a típus huzal- vagy pálcakarperec néven is ismert, kisszámú kivételtől eltekintve azonban – hasonlóan a huzalgyűrűkhöz – ezek is öntött megoldással születtek. Ezért helyesebbnek tűnik – Kovács László javaslata alapján – pálcakarperecnek nevezni a típust.

A második világháborús szerepvállalásunkkal és a magyarországi harcokkal foglalkozó történetírás – az 1945 utáni baloldali kurzusnak és a rendszerváltoztatás óta eltelt évtizedeknek köszönhetően – számos féligazságot, csúsztatást és átértelmezést tartalmaz. 

1807. február 10-én, Pozsonyban született gróf németújvári Batthyány Lajos, akiben az első felelős magyar kormány miniszterelnökét tiszteljük.