A kormányzóhelyettes halálával a nemzet reménysége szállt sírba. Vajon véletlen baleset, emberi mulasztás, esetleg német szabotázs történhetett?

Kilencszáznegyven esztendővel ezelőtt, 1083. augusztus 20-án avatták szentté István királyt. Szentté avatásának és a Szent Jobb megtalálásának körülményeiről egy XII. század elején íródott, Hartvik püspök által megfogalmazott legenda számol be egyedül részletesen.

1083. augusztus 20-án avatták szentté Székesfehérvárott Istvánt, az első magyar királyt. Halála után 45 évvel és 5 nappal kezdődött utóéletének a felemeltetéssel szentesített nyilvános szakasza. A Szent István-i életmű a római kereszténység jegyében létrehozott jogfolytonos magyar állam. Nemzedékek hosszú sora értelmezi az első ezredforduló főszereplőjének életét és tetteit: a régmúltról való gondolkodásban máig megkerülhetetlen az első magyar király alakjához történő viszonyulás.

Szent István lassan kilenc és fél évszázada Magyarország felavatott védőszentje. Emlékezetének jelentősége időről időre előkerült az adott történelmi kor kihívásainak megfelelő megvilágításban. Mária Terézia a hatalmát és a tekintélyét kívánta megszilárdítani a keresztény államalapító király kultuszának felelevenítésével a XVIII. század végén. Szent István kultusza később, a XIX. században azonban nemcsak az uralkodói rangot erősítette meg, hanem kifejezte az ország szuverenitását is.

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke Dr. Pomozi Péternek, intézetünk Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja igazgatójának „a magyar nyelv és kultúra megmaradása, illetve továbbadása érdekében végzett több évtizedes, magas színvonalú tudományos kutatói, oktatói és tankönyvírói munkája elismeréseként” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes augusztus 18-án a Hagyományok Házában adta át.

Amikor százhetvenöt évvel ezelőtt a rácok kirobbantották a délvidéki „kis-háborút”, a Ferenc-csatorna partján fekvő Szenttamás lakosságát 8000 rác és 3500 magyar alkotta. A Szerbiából érkezett szerviánusok által felhergelt véreik elüldözték az ottani magyarok zömét, akik ott maradtak, azokat felkoncolták vagy sáncásásra hurcolták, így építették ki 1848. június végére a Szenttamás körüli sáncokat.

165 éve ezen a napon hunyt el kolgyári Császár Ferenc jogtudós, író és műfordító, a magyar mint idegen nyelv oktatástörténetének egyik fontos alakja, a Magyar Tudós Társaság levelező, majd tiszteleti tagja.

300 éve jelent meg Bél Mátyás országismereti munkájának Prodromus kötete. A Nürnbergben 1723-ban sajtó alá került kötet célja az volt, hogy a kor szokásainak megfelelően bemutassa az érdeklődő közönség számára Bél Mátyás akkor még csak tervezett nagy művét, a Magyarország vármegyéit ismertető Notitia Hungariae-t. 

Szűz Mária mennybevitelének napja, augusztus 15-e a katolikus egyház legjelentősebb Mária-ünnepe. Az egyetemes (katolikus) kereszténység Mária-alakja Magyarországon sajátos magyar névvel és jelentésárnyalattal gazdagodott: a Nagyboldogasszony elnevezés ősvallási hagyatékot is tükröz, emellett az új vallás meghatározta kultúrkörben Szűz Mária szakrális politikai (fő)szerepet kapott, Magyarország égi védelmezője, patrónája lett. Az ő ünnepén halt meg az 1038. esztendőben az, akinek mindezt így rendelte: István király.

A Kárpát-medence területén számos olyan régészeti lelőhely és kulturális örökség található, amelyek kutatására, részletesebb megismerésére és védelmére régészeti parkokat hoztak létre. Ezek a szabadtéri múzeumok, a természeti környezetben kialakított és feltárt régészeti lelőhelyek (temetők és települések, lakóházak) tudományos feldolgozásán kívül modellek és kísérleti rekonstrukciók segítségével hiteles képet adhatnak a régebbi korokban élt népesség életmódjáról, mindennapos tevékenységéről és rituális szokásairól.