„Éljen a haza!” A peredi csata, 1849. június 20–21.
1849 júniusában Görgei Artúr tábornok kísérletet tett arra, hogy a cári intervenciós erők beérkezése előtt megverje a császári-királyi fősereget.
„Nekem Erdély az otthonom, idekint csak lakozok”
László Gyula székely származású régészprofesszor és képzőművész a XX. század legnagyobb hatású magyar őstörténet-kutatója volt. Számos megemlékezés idézte és idézi fel pályafutását, szemléletformáló munkásságát, amely a tudományban és a közművelődésben egyaránt érvényesült.
25 évvel ezelőtt avatták szentté Boldog Kingát
A lengyel származású II. János Pál pápa 1999 kora nyarán körútra indult saját hazájában. Ez volt minden idők leghosszabb pápai látogatása Lengyelországban, II. János Pál regnálását tekintve a nyolcadik, amelynek fénypontja a korábban már boldoggá nyilvánított Kinga, IV. Béla magyar király (1235–1270) és felesége, Laszkarisz Mária elsőszülött gyermekének szentté avatása volt 1999. június 16-án.
Magyar tudósok szerepe a turkológia tudományának létrejöttében
A magyar közgondolkodásban mindig erősen jelen volt a keleti származás gondolata, és számos magyar kutatót erősen hajtott a vágy, hogy felfedje a magyar nép, illetve a magyar nyelv rokoni kapcsolatait, megoldja származásuk rejtélyét.
„Akinek elébb lesz véres a kardja, mint az enyém, az huszonöt botot kap”
1849 júniusában a császári-királyi hadsereg és a cári csapatok megindították támadásukat Magyarhon ellen. Báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy személyében új főparancsnok került a császári ármádia élére, aki elődeivel ellentétben nem habozott és minden eszközt igénybe vett a győzelem kivívásához.
Zsidók és keresztények, napszámosok és urak imádkoztak érte
Mindig éltek közöttünk olyanok, akik önfeláldozó munkájukkal tették könnyebbé, elviselhetőbbé mások életét. Sokakra széles körben emlékezik az utókor, míg mások emlékezete szűkebb közösségekben él tovább, ám az ő nagyságuk is örök példaként szolgálhat. Ilyen volt Hibay Károly, a szegények egri orvosa is.
Preszkíta és kora szkíta kori emlékek a Nagy-Kaukázustól északra Alekszandr Alekszandrovics Jesszen kutatásai alapján
Alekszandr Alekszandrovics Jesszen orosz régész, a kaukázusi rézkor, bronzkor és kora vaskor kutatója, a kaukázusi korai fémművesség szakembere.
A Szent Korona ünnepe
Látványos rendezvények sora kísérte az Ezredéves Országos Kiállítást 1896-ban. Ezek közül kétségtelenül a legpompásabb esemény volt a Szent Korona június 8-án tartott ünnepe. Az időpontválasztást meghatározta Ferenc József 1867. évi koronázásának napja, amelynek ekkor volt a 29. évfordulója.
Mozaik a kárpátaljai magyar irodalomból 6. rész
Tegnap
Az én hazám
csendes pentaton ének.
Ha szívemhez hajolsz,
eléneklem néked.
Horváth Sándor: Haza¹
A nap, amikor „felfordult a világ erkölcsi rendje”
A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az 1920. június 4-i aláírásáról valamennyi korabeli sajtóorgánum részletesen beszámolt, mint ahogy arról is, hogy a megcsonkított ország lakossága milyen módon tiltakozott az igazságtalan szerződés ellen. Ezúttal a Budapesti Hírlap, a Nemzeti Újság, a Népszava, valamint a Néptanítók Lapja hasábjain megjelenő híreket vizsgáljuk.
