
Boldogasszony útján Mária-tisztelet, országegység, államalkotó kultúra
A csíksomlyói búcsú a rendszerváltás után vált össznemzeti keresztény kegyhellyé és találkozóhellyé a magyarság számára.
Az elfeledett piarista szerzetes, tanár, neolatin költő
Halápy Konstantin, szerzetesi nevén Constantinus a Passione Domini, eredeti nevén Ferenc, a piarista rend egyik magyarországi felvirágoztatója, Ungváron született 1698. március 15-én, 1718-ban lépett a piarista rendbe, 1720. október 21-én egyszerű fogadalmat tett Privigyén. Származásáról Kácsor Keresztély és Horányi Elek rendtörténetíró is megemlékezik; úgy tudni, hogy ősei a Debrecen közeli Haláp községben laktak, de a Hódoltság korában a család északra költözött.


Nemzeti költészet egy barbár írótól
Az Anjouk Magyarországán új lendületet vett a történeti irodalom művelése. I. Károly Róbert (1301–1342) és fia, I. (Nagy) Lajos (1342–1382) királyi udvarában egyaránt születtek geszták és krónikák. Mind közül a legdíszesebb, leghíresebbé vált példány alapszövegét kétharmad évezrede kezdte írni egy klerikus.
Háromszor nősült a nagy király
II. András magyar király (1205–1235) feleségei közül legismertebb az Andechs–Meráni családból származó Gertrúd, aki 1213-ban merénylet áldozata lett. Nagyjából tizenhárom évig tartó házasságuk alatt – a közemlékezet szerint gyűlölt királynéként elhunyt – Gertrúd összesen öt gyermekkel ajándékozta meg férjét, mások mellett a későbbi IV. Béla magyar királlyal (1235–1270), a muhi csatában szerzett sérüléseibe belehalt Kálmán halicsi királlyal (1214–1221), és a Perugiában 1235 májusában szentté avatott Árpád-házi (másként Türingiai) Szent Erzsébettel, akinek kanonizációjakor apja még életben volt.


Testet öltött mítoszok
Debrecenben született, s ma nyolcvan esztendeje ott hunyt el mindössze 45 évesen Gulyás Pál költő (1899–1944). Méltatója szerint „a misztikus-mitikus hajlam mellett kezdettől fogva jellemzi líráját a szürke valóság, különösen annak szatirikus-groteszk és fanyarasan játékos formája iránti vonzalom.”
“Ídes az hazának szerelme” Sylvester János grammatikájáról
“El volt rejtve idáig anyanyelvünk kincsesládája is, amelyet most találunk meg … Ha nem vonakodunk élni vele, akkor rövidesen koldusszegényekből dúsgazdagokká lehetünk.” – írja Grammatica hungarolatina című latin nyelvű magyar grammatikájában Sylvester János (1504–1551 után) (C. Vladár Zsuzsa fordítása).


Kutatóink szereplése a Magyar Nemzeti Múzeum rendezvényén
A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója, Fehér Bence és tudományos főmunkatársa, Tóth Anna előadásai zárták a különleges konferenciát.
A plébános, aki a honfoglalók nyomába eredt
A történész szakma professzionalizációjának hajnalán, korát megelőzve kezdte el a kunhalmok kutatását, a hun mondák feldolgozását és a honfoglalás régészeti emlékeinek gyűjtését Tariczky Endre (Gyöngyös, 1818. november 18. – Tiszafüred, 1912. május 10.) plébános.


Az interdiszciplinaritás módszertana az őstörténeti kutatásokban
A Magyarságkutató Intézet Az interdiszciplinaritás módszertana az őstörténeti kutatásokban címmel tudományos workshopot tartott, amelyen több jeles hazai kutató folytatott eszmecserét.
Az MKI kommunikációjának új irányai, célkitűzései 2024
A Magyarságkutató Intézet tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettese a közelmúltban több neves fórumon tartott előadást az intézet főbb kutatási irányvonalairól, programjairól, a tudományos munka eredményeiről, a tudományt kísérő kommunikációról és az intézeti célkitűzésekről.
