Egy archiregnum kialakulása

Ötödik alkalommal rendezte meg a Magyarságkutató Intézet a Szent Korona-eszméről/Szent Korona-tanról szóló tudományos kerekasztal-sorozatát, amelynek keretében folytatták a május 9.-i téma, az „Egy archiregnum alapítása” kifejtését.

Korábban a résztvevők Szent István személyéről, a magyar jogi és vallási hagyományban betöltött szerepéről értekeztek. Ez alkalommal a beszélgetés az archiregnum kialakulására és jogi vonzatára fókuszált, valamint arra, hogyan fejlődik kereszténnyé egy íjfeszítő kultúra. Az estén megemlékeztek I. Lászlóról is, akit 1192-ben e napon avattak szentté.
 
Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke felszólalásában az archiregnum fogalmáról elmondta: „Az én felfogásomban az archiregnum nemcsak azt jelenti, hogy régi, ősi, nemes, hanem azt, hogy érti az univerzumot, érti a földit, és érti a mennyeit. Ebből indul ki a történeti alkotmány, vagy ha úgy tetszik, a Szent Korona-eszmének az alaptétele: a Jóisten a saját képmására teremtette az embert, az ember alkalmas arra, hogy alapvető fogalmakat felismerjen. Tehát tudja a különbséget a bűnös és a bűntelen, a gazember és a rendes ember, a hazaáruló és a patrióta között. Ebből a megközelítésből nagyon sok minden levezethető. Többek között az igazság fogalma. A magyar Szent Korona-eszme a természeti, lét, vagy ha úgy tetszik, az isteni törvényeket alkalmazza a Földön. Ez az archiregnum fogalma az én megközelítésem szerint.” – fogalmazott.
 
Az intézet küldetésének tekinti, hogy a Szent Korona-eszme máig ható, nemzetet összefogó erejéről közvetítsen korunk emberének.
 
A Szent Korona-eszme kiterjedt témaköréről a szakértők további alkalmakkal, legközelebb szeptembertől folytatnak majd nyilvános beszélgetést az intézet konferenciatermében minden hónap első csütörtökén.
 
Szent Korona est