Az elmúlt napokban két ügyben is támadások érték a Magyarságkutató Intézetet. Az egyikben a IV. Béla király feltételezett esztergomi sírjánál zajló ásatás engedélyéről, a másikban pedig a kutatóintézet állítólagos eltúlzott támogatásáról esett szó. A Magyar Nemzet megkeresésére Kásler Miklós főigazgató kommentálta a véleménye szerint csúsztatáson alapuló vádakat.

Október 26. és 28. között immár ötvenharmadszor szervezte meg az adai Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, általános és középiskolásoknak szóló anyanyelvi versenyekkel, tudományos tanácskozással. 

A honfoglalás és kora Árpád-kor jellemző ékszertípusait bemutató sorozatunk második részében a foglalattal ellátott gyűrűk másik nagyobb csoportját, a filigrán és/vagy granulált díszítésű, egyszerűbb változataikként pedig az ilyen díszítést utánzó, de egészében öntött technikai megoldással készült gyűrűket mutatjuk be.

Október 31-e a reformáció ünnepe. Ezen a napon arról emlékezünk meg, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Az 1848. szeptember 29-én megvívott pákozdi csatát követően megkötött háromnapos fegyverszünet alatt báró Josip Jelačić altábornagy sietve visszavonult Székesfehérvár környékéről, és Mosonnál vert tábort, hogy bevárja az északról és Bécsből érkező csapaterősítéseket.

Törökország vesztes országként fejezte be az I. világháborút. Az elvesztett háborút lezáró sèvres-i békeszerződés ellen azonban a törökök katonai ellenállást szerveztek. Nem véletlenül, hisz a békeszerződés értelmében az Oszmán Birodalom területének körülbelül a háromnegyedét vesztette volna el, amely még a Magyar Királyságra mért csapásnál is súlyosabb lett volna.  

Nyolcvan évvel ezelőtt október 26-án [egyes források szerint 28-án] hunyt el Kabulban a világhírű régész, orientalista, Stein Márk Aurél, aki az egykori Selyemút térségének geográfiai leírásával, régészeti feltárásával, továbbá hatalmas mennyiségű keleti kézirat feldolgozásával szerzett magának elismerést.

1956. október 26-án dördült el a forradalom egyik legtöbb áldozatot követelő sortüze Mosonmagyaróváron.

A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, Dr. Jánk István és tudományos segédmunkatársa, Rási Szilvia a közelmúltban publikált tanulmányában a kisebbségi helyzetben élő, határon túli magyarok nyelvi, nyelvpolitikai kérdéseivel foglalkozik. 

A Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán hadtörténész volt az előadója a Csemadok Pozsony-Óvárosi alapszervezete által megrendezett minapi estnek.