![Szapolyai János](/assets/articles/2023/09/Szapolyai%20Janos.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Szapolyai Janos.jpg?width=720&height=540)
Nagy királyok mellé temették
Szapolyai János pályája és uralkodása egyike a XVI–XVII. századi magyar történelem számos vitatott kérdésének. Szinte a kezdetektől indulatok, állásfoglalások és értékelési viták középpontjában van a hazai történettudományban és a közgondolkodásban is.
Halálának évfordulóján Vámbéry Árminra emlékezünk
Vámbéry Ármin, a XIX. század egyik legismertebb magyar tudósa, Kelet-kutató 1832. márciusában, feltehetőleg 19-én született a felvidéki Szentgyörgyön, izraelita családba, Wamberger Hermann néven, amelyet később a ma ismert alakra magyarosított. Budapesten hunyt el 1913. szeptember 15-én.
![Vámbéry Ármin](/assets/articles/2023/09/Vambery%20Armin.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Vambery Armin.jpg?width=720&height=540)
![II. Géza király ábrázolása a Képes Krónika](/assets/articles/2023/09/II.%20Geza%20kiraly%20abrazolasa%20a%20Kepes%20Kronika.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/II. Geza kiraly abrazolasa a Kepes Kronika.jpg?width=720&height=540)
Gazok, hitványok – és győztesek Egy 877 éve megvívott csata emlékére
1146. szeptember 11-én a Lajta és a Fischa folyó közén II. Géza király nagy létszámú serege megütközött II. („Jasomirgott”) Henrik bajor herceg és osztrák őrgróf (1156-tól osztrák herceg) fegyvereseivel.
Egy kevéssé ismert Szent László-ábrázolás
A közelmúltban levonult drávai árhullám talán kissé távoli asszociációval fölidézheti bennünk ennek a közepes európai folyónak a magyar történelemhez kötődését, pontosabban ennek a kötődésnek az eredetét.
![Székely Bertalan: Szent László átkel a Dráván, falkép (Mária-kápolna, Székesegyház, Pécs). A szerző felvétele](/assets/articles/2023/09/Szekely%20Bertalan_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Szekely Bertalan_cover.jpg?width=720&height=540)
![Párducz Mihály boritókép](/assets/articles/2023/09/Parducz%20Mihaly%20_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Parducz Mihaly _cover.jpg?width=720&height=540)
A Kárpát-medence szkíta kora és annak keleti kapcsolatai Párducz Mihály kutatásaiban
115 évvel ezelőtt, 1908. szeptember 11-én, a vajdasági Fehértemplom községben született Párducz Mihály, a XX. századi magyarországi vaskori kutatás egyik legelismertebb szakembere.
„A természet törvénye tilt minden hazugságot”
1723. szeptember 11-én született Érsekújvárott Pray György, jezsuita történetíró, aki a történeti irodalomban oly gazdag 18. századból azzal magaslik ki, hogy ő volt az első magyar történész, aki munkásságát következetesen a források kritikai vizsgálatára alapozta, és gyakorlatilag ettől fogva beszélhetünk modern magyar történettudományról.
![Pray György (1723–1801) Forrás: wikipedia.org](/assets/articles/2023/09/Pray_Gyorgy_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Pray_Gyorgy_cover.jpg?width=720&height=540)
![I. Béla király](/assets/articles/2023/09/Nevtelen%201600%20%201200%20keppont%203.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Nevtelen 1600 1200 keppont 3.jpg?width=720&height=540)
Trónomlás Dömösön, halál a patak partján 960 éve hunyt el I. Béla király
„Eltemették pedig Szent Megváltó monostorában, amelyet ő építtetett azon a helyen, amelyet Szekszárdnak hívnak. Ez a Béla ugyanis kopasz volt és barna bőrű, ezért saját monostorát saját külsejéről Szekszárdnak nevezte el.”
Pápai Páriz Ferencre emlékezünk
Háromszázhét éve ezen a napon hunyt el Pápai Páriz Ferenc tudós, polihisztor, a magyar orvostudomány nagy alakja. Sokoldalúságára jellemző, hogy legtöbben mégis szótáríróként gondolnak rá.
![Pápai Páriz Ferenc](/assets/articles/2023/09/Papai%20Pariz%20Ferenc_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Papai Pariz Ferenc_cover.jpg?width=720&height=540)
![Eger ostroma (Kép forrása: wikipedia)](/assets/articles/2023/09/Eger%20ostroma_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Eger ostroma_cover.jpg?width=720&height=540)
„Az basáknak Egör alá szállása”
Eger ostromának kezdete 1552. szeptember 9-én.
Vértezettel és anélkül
Nagykanizsa főterének északi részén találjuk a fölirata szerint Theophilus Boheim alkotta Szentháromság-szobrot, amelyet eredetileg 1773-ban állítottak föl.
![Vértezettel és anélkül](/assets/articles/2023/09/Vertezettel%20es%20anelkul_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Vertezettel es anelkul_cover.jpg?width=720&height=540)