![Magyarságkutató Intézet az Ősök napján](/assets/articles/2023/08/Magyarsagkutato%20Intezet%20az%20Osok%20napjan.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/08/Magyarsagkutato Intezet az Osok napjan.jpg?width=720&height=540)
Magyarságkutató Intézet az Ősök napján
A Kárpát–medencei magyarság legnagyobb közös hagyományőrző ünnepén, a hetedik alkalommal megrendezett Ősök napján Bugacon a Magyarságkutató Intézet négy előadással is képviseltette magát.
„A haza minden előtt” – 233 éve született a magyar önismeret poétája
1790-ben ezen a napon, Sződemeteren látta meg a napvilágot a reformkor egyik legjelentősebb alakja, a költő, kritikus, politikus Kölcsey Ferenc. Ősrégi nemes református családból származott, de korán árván maradt. Gyermekkori veszteségét tetézte, hogy himlő miatt a bal szeme is odalett. A debreceni kollégium elvégzése után a jogi egyetemet is helyben végezte. A joggyakorlat után nem tett ügyvédi vizsgát; visszavonult a családi birtokra, Álmosdra, majd Csekén telepedett le.
![Kölcsey Ferenc](/assets/articles/2023/08/Kolcsey_Ferenc.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/08/Kolcsey_Ferenc.jpg?width=720&height=540)
![Szabados György](/assets/articles/2023/08/Visszatero%20es%20uj%20munkatarsak%20csatlakoztak%20intezetunkhoz.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/08/Visszatero es uj munkatarsak csatlakoztak intezetunkhoz.jpg?width=720&height=540)
Visszatérő és új munkatársak csatlakoztak intézetünkhöz
2023. augusztus 1-jén megtartotta (újra)alakuló értekezletét a László Gyula Kutatóközpont és Archívum.
Páratlan kincset őriz az észak-borsodi Tornaszentandrás falu
A Kárpát-medence egyetlen egyhajós ikerszentélyes Árpád-kori templomát később többször kibővítették. Az 1971-ben Valter Ilona által végzett régészeti kutatás tisztázta, hogy az Árpád-kori templom egy fázisban épült, ekkor készült a falfülke is a déli szentélyben és a hajó északi falában.
![Tornaszentandrás ikerszentélyes Árpád-kori temploma](/assets/articles/2023/08/Tornaszentandras%20falu_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/08/Tornaszentandras falu_cover.jpg?width=720&height=540)
![Dr. Pomozi Péter](/assets/articles/2023/08/Dr_PP_Balvanyosi%20Nyari%20Szabadegyetemen.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/08/Dr_PP_Balvanyosi Nyari Szabadegyetemen.jpg?width=720&height=540)
Dr. Pomozi Péter előadása a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen
„Mit mesélnek az ősmagyar korról a székely és csángó népballadák?” címmel tartotta meg előadását Tusványoson Dr. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Kiút a káoszból
Valójában minek vagy kinek is volt köszönhető, hogy a világbirodalmat kormányzó rómaiak árnyékában számos germán állam – mint például a frank Merovingoké – a Kr. u. V. században megszülethetett, illetve fennmaradhatott?
![Kiút a káoszból](/assets/articles/2023/08/Kiut%20a%20kaoszbol.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/08/Kiut a kaoszbol.jpg?width=1600&height=1200)
![Dr. Neparáczki Endre](/assets/articles/2023/08/Az%20archeogenetikai%20kutatasok%20ismertetese%20Tusvanyoson.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/08/Az archeogenetikai kutatasok ismertetese Tusvanyoson.jpg?width=720&height=540)
Az archeogenetikai kutatások ismertetése Tusványoson
Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója többek között Árpád-házi királyaink azonosításáról és a populációgenetikai vizsgálatokról tartott előadást.
A Lánchíd története
Budapest egyik legimpozánsabb hídjának történetét számos esemény és neves személy alakította.
![Lánchíd](/assets/articles/2023/08/Lanchid.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/08/Lanchid.jpg?width=720&height=540)
![Dr. Szabados György tusványos](/assets/articles/2023/08/Dr.%20Szabados%20Gyorgy_tusvanyos.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/08/Dr. Szabados Gyorgy_tusvanyos.jpg?width=720&height=540)
Dr. Szabados György előadása Tusványoson
A Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpontjának és Archívumának igazgatója is előadást tartott Tusványoson. Beszélt többek között a székesfehérvári Szűz Mária-bazilika jelentőségéről és az osszárium feltárásáról.
Mit árulnak el múltunkról a honfoglalás és kora Árpád-kori sírok?
Elengedhetetlen a régészeti kutatás számára, hogy forrásbázisát – a feltárásokon előkerülő jelenségeket és leletanyagot – megismerje. Ahogy minden korszakban, úgy természetesen a honfoglalás és kora Árpád-kor esetében is különböznek egymástól a forrásbázis egyes elemei: a mindennapi élet színtereként szolgáló telepek, igazgatási központok, hitvilági és vallási jelentőségű helyek, temetők stb. Eltérő jellegük ellenére sem célszerű azonban ezeket elválasztani egymástól, hiszen együttesük adja meg számunkra – ma már szerencsés módon egyre gyakrabban kiegészülve egyes társtudományok eredményeivel – az egykori élet mind teljesebb rekonstruálásának lehetőségét.
![Honfoglalás és kora Árpád-kori sírok, temetők és szórványleletek a Nyugat-Dunántúlon I–II.](/assets/articles/2023/08/Mit%20arulnak%20el%20multunkrol%20a%20honfoglalas%20es%20kora%20Arpad-kori%20sirok.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/08/Mit arulnak el multunkrol a honfoglalas es kora Arpad-kori sirok.jpg?width=720&height=540)