Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés II.

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferenciát a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja 2021. november 25–26-án tartotta. Az immár második alkalommal összehívott tanácskozás a Honalapítók, királyok, magyarok alcímet kapta. A tanulmánykötetben genetikusok, régészek, antropológusok, nyelvészek és történészek tizenegy tanulmányát olvashatják.


A főigazgató július 28-án adta át a nagykövetnek a felbecsülhetetlen értékű leletet.

Sainnyambuu Baatarjav és Prof. dr. Kásler Miklós

Petőfi Sándor halálának allegorikus ábrázolása. Madarász Viktor festménye (Forrás: Wikipedia)

1849 nyarán a császári-királyi és a cári csapatok inváziója során Józef Bem altábornagy hadmozdulatai révén teljes bizonytalanságban tartotta ellenfeleit Erdélyben, akik e mellékhadszíntéren csak Kolozsvár térségében számoltak magyar ellenállással. Reményükben csalódniuk kellett, hiszen Bem alaposan meglepte őket.


A Sóstó-Sóstóhegyi Igrice Civil Egyesület szervezésében megvalósuló Honismereti és Hagyományőrző Tábor meghívottjaként Mónus József, a Magyarságkutató Intézet hagyományőrző szakértője a magyar történelem harcosainak világát mutatta be a Kárpát-medence minden tájáról érkező fiataloknak. 

Keresztelő Szent János-templomával szembeni Szépleány várhegy Jászói-sziklájáról leadott lövés

Szent László fejereklyetartója

„Boldog László király kiragyogva kimagaslott Magyarország királyainak fényes nemzetségéből. (…) Minden korábbi állapotánál gazdagabban Magyarország azidétt [az idő tájt] kezdte szabadságának fejét a bőség telt szaruival az egekig emelni, s gazdagságában, rangban és dicsőségben szinte valamennyi vidéket legyőzni.”


A Magyarságkutató Intézet gondozásában több kiadvány jelent meg a közelmúltban.  Ezek egyike olyan tanulmányokat foglal magában a magyarságtudományi tárgyakra fókuszálva, amelyeket haszonnal forgathatják a gyakorló pedagógusok, oktatáspolitikusok. 

Nemzeti Alaptanterv

Sainnyambuu Baatarjav és Prof. dr. Kásler Miklós

Kétségtelenül a belső-ázsiai fémművességi körbe tartozik az a hun üst, amelyhez hasonlóak megtalálhatók már a korábbi évszázadok leletanyagában, s amelyet restaurálva a Magyarságkutató Intézet nevében Prof. dr. Kásler Miklós nyilvános keretek között a mai napon adott vissza Őexcellenciája Sainnyambuu Baatarjavnak, Mongólia magyarországi nagykövetének.  


1848. július 27-én Budán a Svábhegyen látta meg a napvilágot a legnagyobb, nemzetközileg a legjelentősebb és egyben legelismertebb magyar fizikus, Eötvös Loránd.

Eötvös Loránd

Meghatároztuk a Hunyadi család DNS-ét

Prof. Dr. Kásler Miklós irányításával Dr. Neparáczi Endre munkacsoportja Újgenerációs szekvenálással meghatározta mindkét Hunyadi leszármazott teljes genom szekvenciáját. Mindketten az E1b1b1a1b1a6a1c~ Y kromoszómás haplocsoportba tartoznak, amely széles Eurázsia elterjedtséget mutat.


A nemrégiben bemutatott Hadik című történelmi kalandfilm főhőse, a legismertebb magyar huszár, futaki gróf Hadik András nem érte meg a francia háborúkat. A film egyik jelenetében a híres huszárt családja körében láthatjuk. Az 1757-es berlini portya előestéjén felesége, gróf Lichnowsky Franciska és három gyermek várta a tábornok hazaérkezését, Mária Jozefa (1750), János (1755) és Károly József (1756). Később, 1764-ben született András fiuk.

marengói csata