
Az első bécsi döntés egyik előzménye, Darányi Kálmán németországi tárgyalásai
Németország 1935-től kezdve erőteljes fegyverkezésbe kezdett, a Saar-vidék és Ausztria békés annektálása után 1938-ban célul tűzte ki Csehszlovákiától a főként németek lakta Szudéta-vidék megszerzését. Magyarország miniszterelnöke, pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán ugyanezen év tavaszán országunk védelmi képességének növelése érdekében meghirdette az egymilliárd pengős győri programot.
Egy békeszerető uralkodó trónra lépéséről 1235. október 14-én koronázták meg IV. Béla királyt
„Utána [II. András] fiát, negyedik Bélát koronázták királlyá; október tizennegyedikén, azon a vasárnapon, amikor azt éneklik, hogy »Adj, Uram békét«, Fehérvárott Szent Péter székesegyházában, amit ő szentelt föl. A királyi kardot fivére, Kálmán herceg tartotta tisztelettel az oldala mellett, lovát pedig Dániel rutén herceg vezette előtte a legnagyobb tisztelettel. Harmincöt évig uralkodott.”


Az utolsó magyar koronabíboros – 1552. október 12-én kreálták bíborossá Fráter Györgyöt
A magyar koronabíborosi méltóság az Árpád-ház korától fontos pontja a szentszéki–magyar kapcsolatoknak. Az első koronabíborost a XIII. században Báncsa István esztergomi érsek személyében fedezhetjük fel.
Október 6-a és a Szent Korona
A szabadságharc tizenhárom főtisztjének aradi, gróf Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnök pesti kivégzése a nemzeti emlékezetet átható gyászos fejezet. Jelen sorok írója a korai magyar múlttal foglalkozik, ezért nem érzi magát illetékesnek arra, hogy hosszan taglalja 1848–1849 eseményeit.


Ketten a tizenháromból
1849. október 6-án – százhetvennégy esztendővel ezelőtt – a császári bosszú elérte tetőpontját, amikor a tizenhárom aradi vértanút, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét és Fekete Imre gerilla tizedest kivégeztette. E napot a magyar kormány 2001. november 24-én nyilvánította nemzeti gyásznappá.
Táblaháborútól a „kattintékonyságig” – Másodszor rendeztek anyanyelvi médiaakadémiát Újvidéken
A közelmúltban másodszor rendezték meg – a januári első nagy sikerére való tekintettel – a vajdasági médiaszakemberek II. Újvidéki Anyanyelvi Akadémiáját.


1570. október 4-én született Pázmány Péter
Mivel is emlékezhetnénk meg a magyarországi katolikus megújulás vezéralakjáról, a hitvalló protestáns családban született, később jezsuita szerzetes, hitszónok, teológus, főpap Pázmány Péterről? Idézzük fel legjelentősebbnek tartott művét, az Isteni igazságra vezérlő Kalauz címűt, amely a katolikus vallás legalapvetőbb tanait foglalja össze!
Az erőszakos magyarosítás máig élő mítosz
A Pesti Srácok Honi felderítés című műsora a magyar történelem ismeretlen és félreismert epizódjai közül a nemzetiségeket elnyomó Magyar Királyság hamis narratíváját járta körül. A már a XIX. századi nyugat-európai lejárató kampány által is terjesztett és a mi tudatunkban is meggyökerezett rágalom szerint az Osztrák–Magyar Monarchia a népek börtöne volt.


Élete végéig megmaradt közvetlen, szerény tudósnak
Ez év október 2-án lenne 105 éves Harmatta János egykori neves klasszika-filológusunk, aki nem csupán az ókori nyelvek és kultúrák szakértője volt, hanem a szkíták, szarmaták és a Hun Birodalom történetével kapcsolatos kutatásai révén ugyancsak jeles eredményeket ért el.
Előbb diplomata-püspök, később humanista tudós: Dudith András különös karrierje
Dudith [ejtsd: dudics] Andrásnak, Pécs 36. püspökének különös életpálya jutott osztályrészül. A tehetséges, horvát-olasz származású, Budán született ifjút anyai nagybátyja, Agostino Sbardellati indította el azon a diplomáciai pályán, amely a kor jellegzetességeinek megfelelően egyházi karriert is jelentett egyben.
