![Az első komáromi csata](/assets/articles/2024/04/Az%20elso%20komaromi%20csata%20_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Az elso komaromi csata _cover.jpg?width=720&height=540)
„Mienk a győzelem!” Az első komáromi csata
Az 1849. április 26-i első komáromi csata magyar győzelemmel zárult. Habár a komáromi erőd felmentése megtörtént, a honvédek nem tudták elvágni a császári-királyi hadsereg visszavonulási útját.
Magnus király halálára 947 éve hunyt el I. Géza
1077. április 25-én I. Géza király „erényektől ékesen, minden halandó közös útjára lépett. Katolikus hitű, Isten előtt alázatos és igen keresztény uralkodó volt. Három évig uralkodott és Vácott temették el a Boldogságos Szűz templomában, amelyet ő alapított.”
![Géza király és László herceg látomása](/assets/articles/2024/04/Geza%20kiraly%20es%20Laszlo%20herceg%20latomasa%20_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Geza kiraly es Laszlo herceg latomasa _cover.jpg?width=720&height=540)
![Szent György és lovagjai](/assets/articles/2024/04/Szent%20Gyorgy%20es%20lovagjai%20Az%20elso%20kiralyi%20alapitasu%20magyar%20lovagrend%20Europaban_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Szent Gyorgy es lovagjai Az elso kiralyi alapitasu magyar lovagrend Europaban_cover.jpg?width=1600&height=1200)
Szent György és lovagjai Az első királyi alapítású magyar lovagrend Európában
Az európai és magyar kultúra legnépszerűbb és legismertebb katonaszentje Szent György, több nagyhatalom (Frank Birodalom, Orosz Birodalom, Nagy-Britannia) vagy város (Konstantinápoly) is patrónusaként tekintett rá. Nemzetközileg ismert ünnepnapja április 23., Magyarországon az egyház által 1196-ban rögzített Béla nap miatt április 24-én tartjuk.
Egy élvonalbeli magyar király halálára 1196. április 23-án hunyt el III. Béla
„III. Béla király huszonhárom [huszonnégy] évet, egy hónapot és tizenkilenc napot uralkodott. Meghalt az Úr 1190. [1196.] évében május Kalendaejától számított 9. napon, teste Fehérvárott nyugszik. Négy fiút hagyott hátra. Az első Imre herceg, aki követte uralkodásban, a második András herceg, utóbb király, IV. Béla király apja, a harmadik Salamon herceg, a negyedik István herceg volt.”
![III. Béla király](/assets/articles/2024/04/1196.%20aprilis%2023-an%20hunyt%20el%20III.%20Bela_cover%201.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/1196. aprilis 23-an hunyt el III. Bela_cover 1.jpg?width=720&height=540)
![a kéméndi ütközet](/assets/articles/2024/04/a%20kemendi%20utkozet_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/a kemendi utkozet_cover.jpg?width=720&height=540)
Egy kevésbé ismert magyar győzelem: a kéméndi ütközet
A honvédsereg az 1849. évi tavaszi hadjárat második szakaszának legszebb győzelmét aratta Nagysallónál április 19-én. A Feldunai hadsereg másnap folytatta útját a komáromi erőd felé, ám a környéken még napokig tartott a Nagysallónál szétugrasztott császári-királyi alakulatmaradványok felszámolása. Ezen harctevékenység sorába a tartozott az április 20-i kéméndi ütközet, ahol a VII. hadtest parancsnoka, szeniczei Gáspár András vezérőrnagy utoljára rántott szablyát.
„Éljen a 17-ik zászlóalj! Előre, indulj!” A nagysallói ütközet, 1849. április 19.
A győztes isaszegi csatát követő gödöllői haditanácson Kossuth ideájával szemben a táborkari józanság győzedelmeskedett: a főváros helyett a magyar fősereg Komárom felmentésére indult.
![A nagysallói ütközet](/assets/articles/2024/04/A%20nagysalloi%20utkozet_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/A nagysalloi utkozet_cover.jpg?width=720&height=540)
![A magyar költészet napja](/assets/articles/2024/04/A%20magyar%20kolteszet%20napja_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/A magyar kolteszet napja_cover.jpg?width=720&height=540)
A magyar költészet napja
1964 óta, kereken 60 éve József Attila születésnapja a magyar költészet napja. Erről a napról emlékezett meg Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke.
Kapu előtt királyhulla 1165. április 11-én mérgezték meg IV. István ellenkirályt
A Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom egyik határvára, Zimony, a XII. század közepén gyakran cserélt gazdát, köszönhetően a két ország közötti háborúskodásnak. 859 éve is uralomváltás küszöbén állt az Al-Duna partján fekvő város (ma már nem önálló, hanem Belgrád része), amikor a kapuja előtti tér képét egy halott férfi látványa tette lehangolóvá.
![IV. István ábrázolása a Képes Krónika kódexében](/assets/articles/2024/04/IV.%20Istvan%20ellenkiralyt_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/IV. Istvan ellenkiralyt_cover.jpg?width=720&height=540)
![Az első váci ütközet](/assets/articles/2024/04/Az%20elso%20vaci%20utkozet_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Az elso vaci utkozet_cover.jpg?width=720&height=540)
„Utánam fiúk, hisz’ a miénk ez a haza!” Az első váci ütközet, 1849. április 10.
Díszszemlére került sor 1849. április 7-én a gödöllői Grassalkovich-kastélynál, ahol a táborban tartózkodó Kossuth Lajos bizottmányi elnök megtekintette a feldunai hadsereg csapatait. Haditanácsot is tartottak; Kossuth a főváros mielőbbi visszafoglalása mellett kardoskodott, de a katonák végül meggyőzték: jelen helyzetben Komárom felmentése az elsődleges.
A magyar népmesék első tudományos feldolgozója
A népmese az egyik legősibb tudáskincs. Vall a nép eredetéről, közös hitvilágáról és erkölcsi normáiról is. A népmesék első tudományos hazai feldolgozása mégis csak a XX. században történt meg Berze Nagy Jánosnak (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. - Pécs, 1946. április 6.) köszönhetően.
![Berze Nagy János](/assets/articles/2024/04/Berze%20Nagy%20Janosnak_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Berze Nagy Janosnak_cover.jpg?width=720&height=540)