-
Az összetartozásnak nincsenek határai
Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgató az Első kézből című videósorozat legújabb adásában a trianoni békedekrétum következményeiről és a Nemzeti Összetartozás Napjáról beszélt. „A nemzet határait nem a politikai határok jelölik meg, hanem a közös...
-
Kartográfiai előadássorozat Fokvárosban
ábrázoló etnikai térképeket, amelyeket - rekonstruálásukat követően – online interaktív applikációban tett elérhetővé (www.trianon.terkep.mki.gov.hu). A gyűjteményben nemcsak magyar, hanem angol és román eredetű térképek is szerepelnek. Ezek bár...
-
Országgyarapító honvédek a Felvidéken
céltudatossága, s persze a kedvező külpolitikai konstelláció eredményeként született meg az első bécsi döntés, miáltal a trianoni igazságtalanság egy része nyert jóvátételt, és a magyar Szent Korona fennhatósága alá tért vissza a Felvidék és Kárpátalja...
-
“Ídes az hazának szerelme” Sylvester János grammatikájáról
latin–magyar nyelvtana. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1989. Pomozi Péter: Kárpát-medencei többnyelvűségi minták Trianon előtt és után. Merre tovább? In: A magyar nyelv a Kárpát-medencében Trianon előtt és után. Nyelv- és oktatáspoltikai...
-
Eighty years ago, in 1938-1940, Hungary was changing. The peaceful territorial revisions seemed to break the shackles of Trianon, while at the same time the immediate neighbourhood and growing European influence of the Third Reich and later the...
-
Boldogasszony útján Mária-tisztelet, országegység, államalkotó kultúra
stabil értékrendet a jelenre és egy elfogadható jövőképet. Dr. Fabó Edit, Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont, Trianon Munkacsoport Felhasznált irodalom Delta 1859. Δ: Erdélyből. Egyházi tudósitások. Religio, 18. (1859. aug. 3.) 2. félév,...
-
„Ott lobog a nemzeti tricolor! Éljen honvéd!”
azzal, hogy szégyenszemre a cár katonai segítségét kérte. Babucs Zoltán, Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont, Trianon Munkacsoport 1 Jelen írás Babucs Zoltán: A honvédsereg tavaszi hadjárata (1849) című kötete (Heraldika Könyvkiadó,...
-
őszirózsával behintett, hagymázas forradalmi téboly időszaka, a román, cseh–szlovák és szerb katonai megszállás,majd a trianoni békediktátum okozta trauma azok felállítását lelassította, de nem akadályozta meg. A keszegi Hősi szobor avatása 1930-ban...
-
„Hangoskodó jelszavakkal nagy célokat elérni nem lehet”
egyetemi magántanári képesítést szerzett, 1918 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Még Trianon előtt kezdte behatóan vizsgálni a magyar őstörténet és Árpád-kor hagyományaival összefüggő kérdéseket a filológiai...
-
A nap, amikor „felfordult a világ erkölcsi rendje”
A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az 1920. június 4-i aláírásáról valamennyi korabeli sajtóorgánum részletesen beszámolt, mint ahogy arról is, hogy a megcsonkított ország lakossága milyen módon...
-
(2024) 1. sz. 74–90. Sajtó Fővárosi Lapok, Vasárnapi Ujság Dr. Fabó Edit, Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont, Trianon Munkacsoport 1 Korona. Fővárosi Lapok, 1896. június 5. [1]. 2 [Ferenc József]: A király beszéde. Fővárosi Lapok, 1896....
-
„Akinek elébb lesz véres a kardja, mint az enyém, az huszonöt botot kap”
itt támadjon és magához ragadja a hadászatikezdeményezést. Babucs Zoltán, Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont, Trianon Munkacsoport 1 Adatok a csornai csatához. Egy, a küzdésben részt vett honvédtiszt előadása nyomán közli Szilvásy. In:...
-
„Éljen a haza!” A peredi csata, 1849. június 20–21.
mozdulataival mindegyreközelebb s közelebb ért czéljához.”6 Babucs Zoltán, Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont, Trianon Munkacsoport 1 Vargyas Endre: Magyar szabadságharcz története 1848–1849. Heckenast Gusztáv, Pest, 1867. (a továbbiakban:...
-
A nyelvtörténet örök kérdései V. Nyelvi érintkezések és nyelvi változások
mind a szlovák nyelvváltozatokban bőven van példa kölcsönös szubsztrátum-jelenségekre, ezek beszédesen bizonyítják, hogy a Trianon előtti századokban a kölcsönös nyelvcsere egyáltalán nem volt ritka a történelmi Felvidéken. A nyelvi szubsztrátum tehát a...
-
A „székely Termopüle”: ütközet a Nyergestetőn, 1849. augusztus 1-jén
segíthetnénk leginkább szülőföldjükön való megmaradásukban. Babucs Zoltán, Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont, Trianon Munkacsoport 1 1849. augusztus 10. Kolozsvár. Sajtótudósítás. Honvéd, 1849. 194. sz. In: Csíkszék az 1848–49-es...
-
Buda visszafoglalásának ünneplése
és kulturális szempontú rendszerező feltárásának. Dr. Fabó Edit, Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóintézet, aTrianon Munkacsoport tudományos munkatársa 1 Majláth Béla: A budapesti 1886. évi történelmi kiállításról. Magyar Könyvszemle, 11. (1886)...
-
„Mienk a győzelem!” Az első komáromi csata
Hadserege Bécs helyett megindult Budavár visszavételére. Babucs Zoltán, Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont, Trianon Munkacsoport 1 A cikk elején szereplő idézet forrása: Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-...
-
A mohácsi csata emlékezete a közoktatásban
a vereség és tragédia értelmében nem is egy van valójában a köztudatban, hanem sokszor kerül elő a kifejezés például Trianon vagy 1956 kapcsán: Mohácsaink. Dr. Illik Péter, Magyarságkutató Intézet a Történeti Kutatóközpont tudományosmunkatársa 1 Erről...
-
„szakaszszon bimbóban a halál / Hogy ne virágozzál”
a magyar költészet egyik legmeghatározóbbszimbólumává. Raffay Andrea, Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont, Trianon Munkacsoport Felhasznált irodalom: AJKAY Alinka, SZENTES Éva, Előszó = „Naponként árvább”: SZENDREY Júlia naplója, kiad. AJKAY...
-
„Kötöttséget csak egyetlen örökségemhez tudok, és ez az anyanyelvem”
hogy az egyszerű, névtelen magyarok tömegéhez tartozzon. Raffay Andrea, Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont, Trianon Munkacsoport Ignácz Rózsa Balatonkenesén nyaral kisfiával, Makkai Ádámmal. Színházi Élet, 27. (1937) 40. sz. 53. Ignácz...