Az Évezredek órája legújabb epizódjában a harminc éven át uralkodó II. András király alakját rajzolják meg a történészek, nem kerülve meg uralkodónk ellentmondásos személyiségének kérdéseit sem. A beszélgetés középpontjában két, máig maradandó jelentőségű okirat áll: a magyar nemesség jogait rögzítő Aranybulla, valamint az erdélyi szászok kiváltságait szabályozó Andreanum.

A Magyarságkutató Intézet podcastsorozatának új epizódja a modern történeti szemléletet képviseli: II. Andrást sikeres reformernek tekinti, aki az Aranybulla kiadásával ügyesen lavírozott a különböző nemesi érdekcsoportok között, miközben a királyi hatalom megerősítésén dolgozott.

Az Andreanum értékét a műsor egy erdélyi szász történetírót idézve méltatja, aki szerint II. András kiváltságlevele gyakorlatilag megszülte az erdélyi szász nemzetet. A szakértők arra is rámutatnak, hogy ez az oklevél a kisebbségi jogok és a kulturális autonómiák elismerésével olyan kiemelkedő jogi dokumentum Európában, hogy a 2024-es magyar uniós elnökség idején magyar és német nyelven is közreadásra került – a mai Európának címzett üzenetként is.

A beszélgetés II. András belső hatalmi konfliktusait is részletesen bemutatja: bátyjával, Imre királlyal való feszült viszonyát, valamint az Aranybulla című televíziós sorozatban is megelevenített varasdi jelenet történelmi hátterét.

A műsorban felidézik Imre király híres „pálcás sétáját” is, amikor fegyvertelenül, egyetlen pálcával a kezében vonult a saját öccse, András vezette lázadó sereg elé, majd királyi tekintélyével kiemelte Andrást, akit később Keve várában bebörtönzött.

A szakértők választ keresnek arra is, miért nem folyamodott Imre király ahhoz a drasztikus, de korábban bevett megoldáshoz, amelyet Szent István Vazullal, illetve Könyves Kálmán Álmos herceggel szemben már alkalmazott – vagyis miért nem tette uralkodásra alkalmatlanná vetélytársát.

A podcast Katona József Bánk bánjának értelmezését is új megvilágításba helyezi: vajon joggal festette-e II. Andrást felelőtlen uralkodóként, aki elherdálta birtokait, és felesége, Gertrudis meggyilkolását sem tudta megbosszulni?

Történészeink e kérdésre reagálva bemutatják, mennyire volt valójában alapos II. András bosszúja: a gyilkost, Töre fia Péter ispánt karóba húzatta, a cinkosokat kivégeztette – a műsor pedig részletesen feltárja a Gertrudis elleni merénylet történeti hátterét is

A beszélgetés végül II. András szentföldi hadjáratát vizsgálja új szemmel. A szakértők szerint a hadjárat legfőbb értéke nem a Szentföldön vívott ütközetekben, hanem a hazafelé megtett szárazföldi útban rejlett.

Ez a hadjárat nemcsak logisztikai bravúr, hanem diplomáciai sikertörténet is volt: hazafelé tartva a király Leó örmény király lányát András herceggel, a niceai császár lányát, Máriát Béla fiával, míg Mária lányát II. Iván bolgár cárral jegyezte el – politikai szövetségek egész láncolatát teremtve meg.

A podcastot Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész moderálja.

Beszélgetőtársai: Teiszler Éva, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának megbízott igazgatója, valamint Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója.

„A KUT-PALY-00440-3/2024 számú Támogatói Okirattal jelzett projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_24 kódszámú „Tudományos Mecenatúra Pályázat” program, annak MEC_N_24 kódszámú alprogramja keretében és finanszírozásában valósult meg.”