Részt vettünk a középkorászok tanácskozásán is

A Magyarságkutató Intézet munkatársa is előadott a Debreceni Egyetemen a napokban a megrendezett II. Medievisztikai Vándorkonferencián, ahol a magyar középkorász szakma neves és elismert képviselői előtt doktorandusz hallgatók mutathatták be legfrissebb kutatási eredményeiket.

Szanka Brigitta, intézetünk Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa „Luxemburgi Zsigmond dunai utazásai” című előadásában ismertette azokat a birodalompolitikai (uralkodó, fejedelmek) célú vagy diplomáciai érdekeket szolgáló (követek), valamint szimbolikus jellegű (zarándokok) utazásokat, amelyeket a XIV–XV. században a Regensburgtól Pozsonyig/Budáig tartó dunai szakaszon bonyolítottak le. Arra a fő kérdésre kereste a választ, hogy a korabeli források narrációjában vajon megtalálható-e az uralkodó hegymenetben történő hajózásának is a nyoma ezen a folyószakaszon.

Kutatónk összességében megállapította, hogy a folyami hajózás nem volt része az uralkodói hétköznapoknak a Magyar Királyság területén. Míg Zsigmond a birodalmi tartózkodásai során gyakran kihasználta a Rajna és mellékfolyói nyújtotta hajózási lehetőségeket, akár folyásiránnyal ellentétesen is, úgy tűnik, a Duna Regensburgtól Pozsonyig tartó szakaszán csak völgymenetben hajózott. Hegymenetben minden bizonnyal már az egyértelműen gyorsabb szárazföldi közlekedést választotta.

A kétnapos konferenciát Draskóczy István professor emeritus nyitó és Solymosi László akadémikus, professor emeritus záró plenáris előadásával, valamint a magyarországi középkortudomány legújabb könyveinek bemutatójával keretezték. Örömteli, hogy a fórum olyan nagy érdeklődésre tartott számot, hogy az összesen tíz szekcióra osztott rendezvényt csak párhuzamos szekciók többszöri beiktatásával sikerült két nap alatt lebonyolítani. Az előadások változatos tematikája, mind térben, mind időben (11-16. század) a középkori Európa-történet vizsgálati lehetőségeinek széles skáláját lefedte, legtöbb esetben a magyar vonatkozású kutatói kérdésekre helyezve a hangsúlyt. Az előadók több tudományterületről érkeztek, két régész PhD-hallgató angol nyelvű prezentációjával még a közel-keleti Szíriába is elkalauzolta a résztvevőket.

A tavalyi évben elindított konferencia hagyományát három nagy múltú vidéki egyetem – a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának Medievisztika Doktori Programja, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának Történelem Programja, a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának Középkori Koraújkori Doktori Programja – valamint két fővárosi egyetem – a Károli Gáspár Református Egyetem Történeti Intézetének Medievisztika Tanszéke, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományok Doktori Iskola, Középkori Magyar Történeti, Történelem Segédtudományai, valamint a Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Doktori Programja – középkortörténettel foglalkozó műhelyeinek együttműködésében hozták létre. A medievisztikai fórum legfőbb célja, hogy a részt vevő szakmai közönség megismerkedjen a pályakezdő doktoranduszokkal és munkájukat praktikus kutatásmódszertani tanácsokkal segítse.