Ezzel a címmel tartották meg a Debreceni Egyetem Hereditas elnevezésű konferenciasorozatának idei rendezvényét.

A december 5–6-i eseményen a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának munkatársai is részt vettek, ráadásul kettős minőségben: előadóként és szekcióelnökként is.

A konferencia témája a görög-római, az ókortól napjainkig keletkező írott történelmi és irodalmi források kapcsolata volt a kortárs tárgyi valósággal. Ebbe jól illeszkedett kutatóközpontunk kutatási területe, hiszen a magyar ős- és koratörténet tárgyi környezetét és klasszikus nyelvű forrásanyagát egyaránt vizsgáljuk. Dr. Fehér Bence Utak, folyók, térképek − és a Ravennai Névtelen c. előadásában a Kárpát-medence népvándorláskorának egy kimagaslóan fontos forrását, a Ravennai Névtelen Világföldrajzát mutatta be. A mű Dacia földrajzáról szóló fejezeteinek forrásait elkülönítve megállapítható volt, hogy melyek az ókorból öröklött elemek és melyek a gepida- és hunkorban, illetve az avarkorban beépült új földrajzi adatok, s azoknak ki lehet a szerzőjük. Így tehát több, eddig ismeretlen, részben névtelen, illetve álnéven ismert íróról szerezhettünk tudomást, akik a IV–VIII. századi Kárpát-medencével foglalkoztak.

Tóth Anna Judit Lukasz Notarasz különös második élete című előadásában egy XVII. századi magyar nyelvű nyomtatvány forrásanyagát vizsgálta. A kis kötet az első, magyar nyelven megjelent értekezés a bizánci történelemmel kapcsolatban, és a város török bevétele kapcsán számos legendás eseményről is tudósít. Az előadás ezeken keresztül vizsgálta a történeti mítoszok képződésének folyamatát.