„Újítás és hagyomány az anyanyelvi oktatásban – MI – adatbázisok – helyesírás – nyelvhasználat értékelése” címmel rendezett tudományos ismeretterjesztő konferenciát a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontja.

A konferencián résztvevő szakértők olyan izgalmas kérdésekkel foglalkoztak, mint a mesterséges intelligencia alkalmazása a tanulásban, a tudományban és az oktatásban; a nyelvi adatbázisok szerepe az anyanyelvoktatásban és a nyelvhasználat fejlesztésében; a helyesírás fejlesztésének kívánatos irányai; valamint a nyelvi előítéletek és a nyelvi diszkrimináció az iskolában.

Dr. Fehér Bence, a Klasszika-filológiai Kutatóközpont igazgatója és a Nyelvtervezési Kutatóközpont megbízott igazgatója – aki a konferencia első szakmai előadásában a helyesírás fejlesztésének kívánatos irányairól beszélt – hangsúlyozta, a mai esemény egyben egy kerek évforduló megünneplése, ugyanis 180 évvel ezelőtt, november 13-án a magyar nemzet országgyűlése úgy határozott, hogy a magyar nyelv legyen a Magyarországon használatos hivatalos nyelv az addigi latin helyett. Azonban a nyelvtervezésre és nyelvvédelemre napjainkban is szükség van az anyanyelvünket fenyegető veszélyek miatt. 

Kiemelte, napjaink társadalma tudásalapú, a tudás a társadalmi esélyegyenlőség és a munkaerőpiaci versenyképesség legfőbb feltétele. Erre az oktatási rendszernek is óhatatlanul reflektálnia kell, kellően magas színvonalú szakmaisággal. A minket körülvevő világ az anyanyelv révén épül fel a tudatban, ezért az anyanyelvhasználat minősége határozza meg a tudásbirtoklást is. A mai rohamos ütemű infotechnológiai fejlődés mindennek szolgálatába állítható. Nem meglepő, ha „húzóágazatnak” napjainkban a mesterséges intelligencia kutatását tekinthetjük, bizonyára ez váltja ki a legnagyobb érdeklődést, ugyanakkor a legkomolyabb kihívások elé is ez állít.

Az igazgató hozzátette, a Magyarságkutató Intézet kiemelt küldetésének tekinti a magyar nyelv oktatásának folyamatos szakmai támogatását. „A nyelvtervezés feladata a magyar nyelv fejlődési útjainak kutatása és segítése, egy tudományos szempontoknak és nemzeti érdekeinknek is megfelelő mederbe terelése, amely leghatékonyabban az oktatásban valósulhat meg. Tudományos munkánk közvetett, de egyáltalán nem mellékes célja tehát, hogy eredményei az iskolai oktatásban is tükröződjenek. A konferencián szeretnénk bemutatni ezen tevékenységeinket az iskolarendszer mindkét érintett oldalának: a magyar nyelvhasználatot oktató, helyességét védő tanárnak és az azt tanuló és ebben fejlődni kívánó diáknak egyaránt. Az elhangzott ismeretek remélhetőleg közvetlenül alkalmazhatóak lesznek az oktatás és tanulás megsegítésére.”

A konferencia további szakmai programjában Dr. Ferenczi Gábor nyelvész a nyelvészeti adatbázisok jelentőségéről beszélt az anyanyelvoktatás szolgálatában, Dr. Bódi Zoltán, a Nyelvtervezési Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a modern infotechnológiai világ egyik legnagyobb vívmánya, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről osztott meg fontos ismereteket, valamint Dr. Jánk István, a Nyelvtervezési Kutatóközpont tudományos munkatársa az iskolákban jelenlévő nyelvi diszkriminációról tartott előadást.